Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

nevet sokszor csak egyetlen oklevél, vagy törvény említésébó'l ismer, de az is a forrásismeretet és kutatói tevékenységet mutatja. Kiemelt helyet kap a Dózsa féle parasztfölkelés, illetve a Csáki püspök halálával kapcsolatos leírás. Már Parschitius is írt erró'l röviden. Bélék azonban ennél tovább mentek, és Istvánffy leírása mellett fölhasználták Tubero Dalmata és Taurinus István munkáit is, ami azért jelentős, mert napjaink kutatói is ezeket sorolják a legértékesebb és legmegbízhatóbb források közé. Bár az idézett részek elítélően szólnak Dózsáról és kegyetlen eljárásáról, Bél megjegyzi a végén — Tuberóra hivatkozva — hogy van vélemény, amely szerint a püspök halála nem volt méltánytalan, — ami önmagában is merészség. A falvak felsorolásánál két helységet emel ki : Vásárhelyet és Kovácsházát. Az előbbi nyilván a korábbi forrás 18. századra alkalmazása miatt került ide, hiszen ezt a Csongrád megyei anyag tárgyalja részletesen, ahova akkor közigazgatásilag tartozott. Erre utal az a 94 falu is, amit az 156l-es összeírás alapján sorol fel. Összegezve a kéziratot, sajnálattal állapítjuk meg, hogy értékében adataiban, színvonalában ez a leírás meg sem közelíti Csongrád megye anyagát. A kimaradt lehetőség, a helyszíni tapasztalatszerzés elmulasztása a jelen s jövő kutatóinak vagy vesztesége. A Bél—féle eredeti példány és a XVII. századvégi másolat mellett van még egy Bél nevéhez köthető Csanád megye kézirat is. Ez az OSZK Kézirattárában található és aláírásaiból következően Gyurikovits Györgynek tulajdonítható.

174 Ennek szövegét egybevetve az eredetivel az derült ki, hogy ez a másolat valóban hiteles, követi az eredetit. Apróbb eltérés, hogy az eredeti kézirat püspöklistájának végén Nádasdi az 54. és utána még említ néhány nevet .Gyurkovits ezekből hármat besorol a listába és Nádasdi az utolsó nála is, de így az 57. A pontosnak mondható másolás a betűszerinti egybevetés során jó néhány másolási hibát is föltárt, (a falvak felsordlásánál kifelejtette a 11 -et, Maimudot és a 18-at, Sathit, az 55. pedig, Chila, nála Rika néven szerepel) ami ismételten arra figyelmeztet, hogy elengedhetetlen a legkorábbi kézirat tanulmányozása és használata, minden kiadáshoz. A vizsgált két megye anyagához készült térképekből többet is ismerünk. Bendefy László idézett művében az MTA Könyvtár Kézirattárában levő kéziratos Csongrád megye térképet említ.

175 Ez egy nem teljesen befejezett, de igen részletes példány, amely az 1740-es évek közepe táján készült. Ismert és létező helységek mellett több olyat is ábrázol, ami már elpusztult. Föltünteti Kecskemét, Kistelek, Szeged között a postautat (felirata : Postalis via). A OSZK Térképtárában is van egy Csongrád megye térkép, amely Mikoviny saját tulajdonában volt.

176 Erősen hasonlít az előbbi térképhez, igen jó a vízrajzi része, és föltünteti a Csörsz árok egy részét is. A címmel ellentétben jóval nagyobb részt ábrázol, mint Csongrád megye, egyebek között Csanád megye is látható.

176/a 174 OSZK Kt. Fol. Lat. 3431. Fűzött füzet 19 számozott lappal. Címe: Descriptio Comitatus Csanadiensis per Matthiam Belium adornata. A füzet hátulján az alábbi megjegyzés: In Bibliotheca Primatiali duplex existit Exemplar: aliud sub X. D. 18 seu Beliana I. u. Maculatorium partim manu Math. Belii scriptum, ex aqua nihil vitii contraxis; aliud sub X. С. 19 seu Bél I. t. copia obitu eius adornata fol. pag 53. cui in fronte praemittitur charta geographica Dioicensis Csanadiensis in Archi Diaconatus divisae, ex Libri Regio 1561 avi? (ani?) incisa ab aquis multum vitiata, quae hune prae se fert titulum: Dioicensis Chanadiensis in Archidiaconatus...aláírás: Georgius Gyurikovits 175 Im. I. pp. 176—177. A térkép jelzete Mo. 6. 176 Uo. I. pp. 127—128. Jelzete: TK 2273 m/* Mgg egy Mikoviny-féle Csongrád megye térképet ismerünk, amelyet az Országos Levéltár Festetics anyagában őriznek (S 68, 62). Ezt HRENKÓ Pál említi; Szabolcs megye Mikovinyféle térképe. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1978/4. pp. 103—109. A vonatkozó rész pp. 104; 108. Köszönetet mondok Rózsa Gábornak, aki e közlésre fölhívta a figyelmemet. 158