Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)
Synopsis § I — III (az egyes pontoknak külön kiemelt címe nincs) Membrum politicum De incolis et magistratu comitatus Csanadiensis Synopsis §1-11 Pars specialis Membrum I De castris et oppidis comitatus Csanadiensis Synopsis Urbs et Arx Csanadinum §I-V Oppidum Makó Membrum II De vicis comitatus Csanadiensis §I-H Index Látható, hogy hiányzik a Prooemium és a Tabula itineraria, nincs birtokos felsosorolás,illetve a 16. századi állapotokat mutatja be, mert csak arra talált forrást. A 18. század eleji viszonyok Csanád megyében birtok—birtokos kérdésében tejlesen áttekinthetetlenek. A hiányos leírás másik oka a már említett pusztulás — szinte nem is maradt semmi a hajdani falvakból és településekből. A személyes tapasztalat hiánya miatt nagyon vérszegényre sikerült a természeti rész bemutatása is. A lakosság foglalkozásáról — azonkívül, hogy állattenyésztéssel és gabonatermesztéssel keresi kenyerét, és hogy Makón jó bor terem — nem tudunk meg semmit. Itt még a különböző nációról sem beszél, mindössze a rácokat és a görögöket említi a magyarok mellett. Ez utóbbi elnevezéssel valószínűleg az örményeket illeti. Jellemzőnek tartjuk a megyéről szerzett ismereteire azt a megjegyzését, hogy tudomása szerint csak a főispáni hivatal lett helyreállítva, de azt is a püspök tölti be. A megye irányítását a katonai parancsnok, illetve a püspöki helynök intézi. Valamivel többet tudunk meg a 16. századról, főként azért, mert az elbeszélő források e korban kezdenek szaporodni, és a két országrész — Erdély és a királyi Magyarország — közti vidék, így Csanád megye is a törökkel való gyakori összecsapások színhelye volt. Évtizedeken át mindkét király kinevezte a maga csanádi püspökét. Gyakorlatilag azonban Fráter György szedte be a püspöki jövedelmeket 1541 és 1551 között. A Csanád városát ért török ostromról és támadásokról Istvánffy és Bethlen Farkas munkája alapján tájékoztat. Figyelmet érdemel kísérlete a csanádi püspökök listájának összeállítására. Korának történeti ismeretei, a források hozzáférhetősége és az egyéb segédeszközök hiányában ez a lista igen jól sikerültnek mondható. Érthető az is, hogy éppen a korai szakaszban, a XI— XII. században, a jól ismert Szent Gellért püspök mellett összesen két másikat tud említeni. Még a XIII. század közepén is van egy csaknem 50 évnyi hiánya, de azután ismeretei egyre bővülnek és a nevek szaporodnak. Igaz, egy-egy
