Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

gondjai miatt a végső korrekciót tanítványára, Fritsch Erik Andrásra bízta.

139 Munkája során töbször találkozunk barátja, a kitűnő győri térképész, Kováts (Kovács) János nevével aki több megye térképénél segített Mikovinynek.

140 Bendefy kutatásai nyomán tudjuk, hogy gyakorlatilag valamennyi magyarországi vármegye térképe elkészült, számszerint mintegy 52-é, vagyis több, mint ahány leírást Bél készített. Általában elmondható, hogy a térképek és leírások a megyék esetében számos alkalommal eltérő információt közölnek, ami következik Mikoviny alapos helyszíni tevékenységéből, és abból, hogy Bélnek be kellett érni sokszor nem, vagy alig ellenőrizhető adatokkal. (Kissé hasonló a helyzet, mint ami a Képes Krónika szövege és miniaturái között van). Éppen ezért, a kéziratban maradt Bél anyagok megyéinél nagyon fontos Mikoviny térképeinek a tanulmányozása. Mikoviny fiatalon (alig 50 évesen) és váratlanul, a térképezési munkálatok során szerzett betegségben halt meg. Az Udvari Haditanács rendeletére az Udvari Kamara összegyűjtötte kéziratban maradt térképeit, és ezeket Bécsbe vitték. Ebből az anyagból Müller Ignác készített térképet 1769-ben.

141 Valószínűleg a tanítványánál, Fritschnél levő példányok és az özvegynél maradt kéziratok kerültek vásárlás útján Korabinszky Mórhoz, aki 1804-ben kiadott „Atlas Regni Hungariae"-jához fölhasználta ezeket.

142 Mikoviny munkáit ma számos közgyűjteményben őrzik, de ezek egy részének pontos helyét nem ismerjük. Jelentős anyaga van az Országos Széchenyi Köynvtár Térképtárának, ahol egy jóminőségű, tisztázott sorozat található.

143 A másik igen jelentős gyűjtemény az MTA Könyvtár Kézikönyvtárában van. Ezek piszkozati példányok, számos közülük Mikoviny saját munkája, illetve javítása.

144 Rendelkezik Mikoviny térképekkel az Országos Levéltár,

145 valamint a Hadtörténeti Térképtár is.

146 Külföldön Őrzött anyag található Bécsben a Hofkammer archívumban, Prágában az Állami Központi Levéltárban, továbbá a pozsonyi és bélabányai (Biela) levéltárakban. Főleg az utóbbi háromban kell még számolni lappangó Mikoviny térképekkel.

147 A jelen kiadványunkban közölt Csongrád és Csanád megyéknek több Mikoviny féle térképe is ismert. Ezek ma az OSZK TK-ban, az MTA Könyvtárban és a Hadtörténelmi Térképtárban találhatók. Ismertetésükre később kitérünk. Csongrád és Csanád megye leírásának keletkezése, tartalma és a róluk készült másolatok. A jelenlegi Csongrád megye területét gyakorlatilag két, Bél által készített leírás tartalmazza : Csongrád és Csanád megyéé. Igaz, ebben nincs benne a Marostól délre eső rész, (Szőreg, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás, Kiszombor) mert az a határőrvidékhez tartozott, és a Jászkun vidéknél tárgyalt Dorozsma, de ennek ellenére örülhetünk, hogy a fennmaradt kéziratok segítségével csaknem az egész terület áttekinthető. A Csongrád megye anyagát őrző kézirat címlapján ott látható a felirat: 1732. február — ami az elkészülés dátumát jelzi. Azt is tudjuk, hogy a Notitia írása során 139 Uo. I. p. 35. 140 Uo. 141 Uo- I. p. 280. 142 Uo. I. pp. 40; 278. 143 Uo. I. p. 105. a továbbiakban OSZK Tk 144 Uo. I. p. 165. 145 Uo. I. p. 157. 146 Uo. I. p. 149. 147 Uo. I. p. 105. 147