Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)
Bél az egyes megyéket északról délre haladva írta le, így ez a megye az utolsók között került sorra. Nem tudjuk, kinek a kézírása az alapszöveg, azonban a beszúrások, javítások világosan mutatják Bél revideáló kezenyomát. A 82 oldalas mű tehát a korábban vázolt sorrend szerint az eredeti, Bél féle változat, amelyet a javítások, betoldások figyelembevételével letisztáztak, és azt küldték el a Helytartótanácsnak, az pedig továbbította az illetékes vármegyének. Mindez elég lassan, vontatottan haladt. Közrejátszott az is, hogy az 1730-as évek közepén kerültek ki a Notitia első kötetei a nyomdából, ami Bél idejét igencsak lekötötte. A fennmaradt dokumentumból nem deríthető ki, hogy Helytartótanács mikor kapta meg Csongrád megye kéziratát, az sem, hogy mikor küldte tovább a megyének. Az viszont ismeretes, hogy a megye közgyűlése 1736. február 29-i ülésén tárgyalta meg a helytartótanácsi leiratot, és kézirat véleményezésére külön bizottságot jelölt ki, 148 amely 1736. szeptember 4-én megjegyzésekkel ellátva visszaküldte azt a Helytartótanácsnak. A kísérőlevél tanúsága szerint 149 a bizottság a kézirat lapszéleire tette meg észrevételeit. Ezt a kéziratot a Helytartótanács valószínűleg Bélnek juttatta vissza, további sorsa sajnos ismeretlen. Nagy veszteség ez, mert így ismeretlen marad számunkra, mit kifogásoltak a megyei képviselők. Az 1732-ben készült kézirat — amely az eredeti szöveget író személy és a javítást végző Bél kezevonásain kívül még több más, azonosítandó kéz bejegyzéseit is tartalmazza 150 •— a többi megyével együtt várt arra, hogy nyomába kerüljön. Mint tudjuk, erre Bél halála miatt nem került sor. Az 1760-as években azután vétel révén ez is a kalocsai érsek, Batthyány József birtokába került, és azok között szerepelt, amelyek egy egy része a dunai szállítás során elázott. A kézirat belső lapján ott az ismeretlen kéztől származó bejegyzés, amely közli, hogy ebben a víz nem tett kárt. 151 Az ezután következő leírás a lapok belső oldalán található, az egyes oldalak kb. fele üresen hagyva, erre a részre kerültek Bél bejegyzései és javításai. A korrekció, illetve pótlólagos bejegyzések száma igen jelentős. Nemcsak egyszerűen tartalmi közlésekről van szó, hanem az anyag tagolásáról, újabb pontokkal való bővítéséről is. Az elénk táruló anyag felosztása a következő : 148 Az 1736. ferb. 29-i közgyűlési jegyzőkönyv. Ennek kiderítésével kapcsolatban szives köszönetet mondok dr. Barta Lászlónak, a Csongrád megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára igazgatójának, aki a fentieket közölte velem. 149 Helytartótanácsi Levéltár, Acta Miscellanea. (С 42.) Fase. 95. No. 33. „Posteaquam Descriptionem historicam Comitatus istius per M. Bell factum revidere fecissimus, qualesnam eatenus occurerint considerationes lateri eiusdem operis adscriptas humillime transmittentes perferamus. (Az irat fénymásolata a szegedi múzeumban található). 150 Téved Horvát István, aki azt írta, hogy az egész kézírat Bél kezeírása, kivéve a 31—38. oldalt. Bél csak a bejegyzéseket ette, az alapszöveget más írta, valószínűleg az, aki meg is fogalmazta. Egyéb bejegyzéseket is találtunk különböző kézírással, talán a kéziratot véleményező szervek, személyek megjegyzései. (Ezekre az egyes szövegközi jegyzeteknél kitérünk). Vö. HORVÁT I. i. m. pp. 17 verso; 18 recto. 151 Csongrád megye eme Bél féle leírásának jelzete az esztergomi prímási könyvtárban : Coll. Batthyanyana ,Cat. X. Hist. Tit. I. x, újabb jelzete: X. С. 20. Beliana, I. x. A felirat szövege: Descriptio comitatus Csongrád. Maculatura manupropria Matthiae Belii. Manuscriptum compactum in folio per extensum seriptura Matthiae Belii. Extractum non indiget cum in omnibus cum praecedenti tomo congruat. Ab aqua nihil vitii accepit. 148
