Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

5. Végül ezek a térképek általában segítik a közlekedést, a kereskedést, a hírvivést, stb. Mindezekkel együtt is a térképet nem kívánta a nagyközönség elé bocsátani, hanem csak a megfelelő szerveknek juttatni. A tervezetben kitért arra is, hogy szándékában áll mindenütt föltüntetni az egykori itt élt népek hagyatékait, romokat, vízvezetékeket, stb. Tervezte — és valóban ábrázolta is munkáin az adott terület erdővel, mezőgazdasággal, vízrajzzal, domborzattal, bányászattal, kohászattal és úthálózattal kapcsolatos adatait. Végül a tervezet rámutatott, hogy a térkép hasznára lesz az udvarnak és a megyének egyaránt, mert segíti a közigazgatást, áttekinthetőbb lesz a birtokrendszer, stb.

135 Az ország közigazgatási rendszere ezidőben— az 1723. 31 te szerint— 47 megyéből és 2 szabad kerületből (Jász-Kun és hajdú városok) állt. Ez négy kerületre osztott: dunáninneni, dunántúli, tiszáninneni és tiszántúli. Ez a korábban kialakult adózási rendszert követve, egy földrajzi jellegű beosztást valósított meg, mégpedig a két folyó, a Duna és a Tisza Pozsonyhoz viszonyított helyzete szerint. Teljesen külön igazgatták Erdélyt, Horvátországot és Szlavóniát, illetve a déli határőrvidékeket. Mikoviny csak Magyarország területének térképezésére kapott megbízatást. Nyilvánvaló, hogy a 17. század folyamán kialakult szokásrendszer, illetve az 1686. után létrejött katonai területi rendszer figyelembevételével alakult így a helyzet, amit a korabeli emberek ismertek. így ezzel a rendszerrel dolgozott Parschitius és Bél is (ha nem is egészen egyezően, mert Bél a Dunáninneni és Tiszánninneni kerületeket együtt tárgyalta), míg az idegen Bonbardus teljesen más rendszerben vette a megyéket sorba. Mikoviny jelentős újítása volt, hogy kijelölte a hazai kezdő meridiánt, mégpedig a pozsonyi vár keleti tornyán áthaladó délkört. Ezzel szakított a Hevesi és a többi térképkészítő használta Azori szigetek kezdőmeridián tradíciójával. Földrajzi alappontként Körmöcbányát, Baját és Szegedet vette, ezek koordinátáit meglepő pontossággal meg is határozta.

136 A térképek, akárcsak Bél munkája, a tanítványok segítségével, több változatban készültek. A helyszíni mérések és vázlatok alapján rajzolták meg az első, piszkozati példányt. Ezen még sok volt a törlés, javítás. Rendszerint nem Mikoviny rajzolta, de ő személyesen javította, sokszor jelentős mennyiségű szöveges bejegyzést is írt — a megfelelő helységnél, vagy a papír szélére. Ezekről aztán több példányos másolatok — tisztázatok — készültek, később ki is színezték őket. De sokszor a munka során az eredeti vállalathoz képest, jelentős adatokat el is hagytak. Ezért számukra a piszkozatok fölkutatása igen fontos feladat. Mikoviny működése és irányítása alatt 1729—1750 között (ekkor halt meg) mintegy 197—200 térkép készült. Óriási szám ez,

137 ha meggondoljuk, hogy néhány emberével dolgozva, évente 8—10 térképet kellett elkészíteni. Ráadásul 1735-től ő szervezte és irányította a selmeci bányászati akadémiát. Először Bél által kiadásra előkészített északmagyarországi megyéket dolgozta fel, így a Notitia megjelent köteteiben Pozsony, Turóc, Zólyom, Liptó, stb. térképeit találjuk, amelyek — gyönyörűen rézbe metszve

138 a hazai térképészet legszebb darabjai közé tartoznak. A

III. kötet részére készített Pest—Pilis—Solt megye is elkészült, de a bányászati akadémia 135 BENDEFY L. i. m. I. pp. 269—275. 136 Uo. I. p. 35. 137 Uo. p. 279. 138 Mikoviny térképeit Abraham Kaltschmied metszette rézbe. BENDEFY L. i. m. I. p. 26. 146