Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

fogva úgy tervezte, hogy az egyes megyékhez külön térképet csatol. Az 1723-ban megjelent mutatványkötet, a Prodromus hozta az első ilyet, amely valóban az első volt az országban. Ezt a Szepes megye térképet — az eddigiek ismeretében nem tekint­hetjük véletlennek — 1715-ben a felvidéki származású, evangélikus vallású Kray Pál készítette ( Rákóczi szabadságharc idején Heister által kivégzett Kray Jakab fia). 130 A Jénában tanult eperjesi Fucker András állította össze nemsokkal ezután Sáros megye térképét (1733), 131 de Bél ekkor már megtalálta azt a személyt, aki az ő ötlete alapján, olyan valamit alkotott a hazai térképészetben, mint a földrajzi leírásban Bél: ez Mikoviny Sámuel volt. Mikoviny is felső—magyarországi evangélikus családból származott. A 17. szá­zadban különböző városokban ténykedtek ősei. Apja lelkész, egy ideig éppen Rózsa­hegyen, és az egyházi kapcsolatok révén érte el, hogy fia, Sámuel Jénába mehetett tanul­ni. 1723-ban végzett, majd egy komolyabb európai utazás után hazatért és Pozsonyban telepedett le. Mérnökként számos munkát vállalt, dolgozott, mint Pozsony megye mérnöke, de készített fölméréseket és térképeket a keszthelyi Festetics uradalomnak is. Béllel régóta — még valószínűleg annak besztercebányai tanítása idejéből — is­merték egymást, elképzelhető, hogy pozsonyi megtelepedésébe is erősen belejátszott ez az ismeretség. Tény az, hogy első munkái megszervezésében, illetve a családi ügyek­ben Bélnek jelentős szerepe volt. (Mikoviny több gyermekének Bél volt a keresztapja.) Amikor az 1720-as évek második felében teljes erővel folytak a Notitia munkálatai, Bél rávette Mikovinyt, hogy vállalja a megyetérképek elkészítését. Mikor erre igent mondott, Bél megszerezte ehhez az udvar támogatását is. 1729-ben a bécsi Udvari Kamara mérnöke lett, mint ilyen egyúttal katona is, a császári sereg mérnök­őrnagya. Bél kérésére és a császár személyes támogatása nyomán Pálffy Miklós nádor 1731-ben leiratot intézett a megyékhez, hogy Mikovinyt munkájában támogassák, és neki a meglévő térképeik másolatait küldjék el. 133 De ő nemcsak a megküldött anyagra támaszkodott, hanem a kor legkorszerűbb elvei szerint nekifogott saját méréseket készíteni, és az országot föltérképezni. Ezeket a szempontokat a magyar viszonyok figyelembe vételével alakította ki, és levél formájában írva, 1732-ben meg is jelentette, megteremtve ezzel a hazai kartográfia elméleti alapjait. 134 1736 körül Mikoviny egy tervezetet nyújtott be a az udvari Haditanácsokhoz, amelyben az ország megkezdett, de félbeszakadt térképezési munkálatainak fontosságát és szükségességét 5 szemponttal indokolta. (1735-ben őt bizták meg a Selmecbányán létrehozandó bányászati akadémia megszervezésével, majd pedig vezetésével. Ennek munkálatai miatt hagyta abba egy időre a térképezést.) Az öt pont a következő: 1. A pontos, jó térkép szükséges a hadvezetés részére a háborúhoz, de hasznos a béke idején is. 2. Különböző királyi bizottságok munkájához is szükséges a térkép, főként a telepítéshez és a bekvártélyozáshoz. 3. Szükséges a kereskedelem számára, mert ezen látni és mérni lehet az utak hosszát, az pedig döntő tényező a költségek szempontjából. 4. Fontos kellék a térkép a hadsereg élelmiszer ellátása és szállítása céljából. 130 BENDEFY L. i. m. I. p. 288. 131 Uo. 132 Mikoviny életére vonatkozó adatainkat BENDEFY L. idézett művéből vettük, amely valóban alapvető munka Mikoviny életére és munkásságára. Csak sajnálni lehet, hogy kis számban, „házi sokszorosításban" jelent meg és nehezen elérhető. 133 Uo. p. 33. 134 Epistola de Methodo concinnandarum Mapparum Hungáriáé Topographicarum, ad virum clarissimum Mathiam Belium Regiae Scientiarum societatis Beroliensis Socium, Pozsony, 1732. 145

Next

/
Thumbnails
Contents