A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Régészet - Fábián Gyula: Újabb adatok a honfoglalás kori íjászat kérdésköréhez

teink alapján indikációja. Trogmayer vázlatrajza is az 58. sz. békési sírról arra mutat, hogy vagy felajzott íjat tettek a sírba, ami így temetŐdött be, vagy eleve nem túlságosan nagy fokú C-reflex formájú leleteti. A szóban forgó kísérleti íjnak is ezt az alakot adtam. A biztonságra törekvő szerkesztés azt jelenti, hogy az ilyen íjak a felajzáskor kevésbé hajlamosak az eltűrésre és kicsavarodásra. AZ ÖSSZETETT REFLEX ÍJAK KÉSZÍTÉSÉRE FORDÍTOTT MUNKAIDŐRŐL A szóban forgó 10. számú magyar íj replikám készítésére fordított munkát és időbeosztást röviden az alábbiakban közölhetem. A magyar íj készítésének menetrendje 1980. január — egy nap terepszemle és nyírkéreg-gyűjtés; február 11. a juharhusáng és felhajló szarvak vágása; március 13. — a faragás megkezdése; március — reflex íjvégek (szarvak) beenyvezése, szaru faragás, szarulemezek főzése és idomítása, egy egész nap, szabad tűzhelyen főzőüstben; április 14. — a fa- és szarulemezek egyesítése túróenyvvel ; április 29. — az ínrost-réteg készítése kínai módra; május 18. — az ínrost-réteg felragasztása a reflexbe visszahajlított íjkarokra ; május 23. — az íjkarok két szélén még hiányzó ínrostok felragasztása; június 5.— ideiglenes kötözések a markolatnál és könyököknél; június — agancslemezek faragása és idomítása; június 6. — az első próbafelajzás agancslemezek nélkül ; június 7. — az alsó, kissé ferdére sikerült szarv helyre igazítása oldalt ráenyvezett pótlással ; június 10. — újra felajzás, kihúzás 60 cm-re, első életre keltő hajlítgatások, üvegcseréppel sorvasztgatása a szarulemeznek; június 11. — az íj csontlemezek nélkül készen; június 14. — a csontlemezek felragasztása, újra kötözés, kétszeri felajzás, kihúzás majdnem 70 cm-re ; június 16. — íj erőmérés, néhány próbalövés, majd újra szárogatás a hó végéig; június 29. — a kész íjjal nyilazás terepen, majd egy réteg bélhártya bevonat az ínrostrétegre ; július 16. — a lovasjelenet filmezése. Sok lövés megtétele után épen maradt az íj. A nyírkéreg ráragasztás csak később, ősszel történt meg. A LOVAS ÍJÁSZAT Lóhátról végrehajtott nyilazásról történeti művekben és fikciókban sok említés szerepel. Legtöbbször úgy állítják be, mint ma már utolérhetetlen, egykor volt művészetet. Kisgyermekkortól kezdődő edzés, lehetetlenül nagy távolságok átlövése, nyilak elsötétítik az eget és így tovább. A modern régészeti tudomány nem állhat meg a fikcióknál és csak tárgyi emlékekre alapozott fenomenológiánál. Szükség van experimentálásra is. Ha a lóhátról való nyilazási meg akarjuk érteni, mert történeti eseményeket eldöntő haditechnikai fogás volt, ki kell újra próbálni. Egy mezőgazdasági kiállítás lovasbemutatója szervezésekor már tapasztaltam, hogy az egyébként gyakorlott lovas, az előre és hátrafelé nyilazási napokon belül meg tudja tanulni. (Lelovich György ismert sólymász, egy viszonylag alacsony marmagasságú, jó rövidvágtájú lóról, ösztönösen kitűnően kezelte az edzésekre oda vitt magyar íjamat). Az 1980. évi tv-filmfelvételekben részvételre a Visegrádi Parkerdő Gazdaság három lovasát kértük fel. A választásomat elsősorban az határozta meg, hogy ebben a gazdaságban ismertem két úgynevezett „fjord ponny" vadászlovat, amelyek külle74