A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Régészet - Fábián Gyula: Újabb adatok a honfoglalás kori íjászat kérdésköréhez

Hogy melyik fa faj a legalkalmasabb erre, az nyilván sok évszázados kísérletezés eredménye nyomán alakulhatott ki. Jakus Kálmán, az első magyar-készító' a nyírfára esküdött.

8 Ugyanakkor azonban éppen tőle tudtam meg, hogy a híres középkori török íjkészítok a juharfát használták. Sőt neveltek csomómentes juhar husángokat. Első, magyaríj-készítésre irányuló próbálkozásaim során a nyírfa teljesen cserben hagyott. Valószínűleg a hiba ott volt, hogy nem erdőben kikeresett csomómentes fiatal fákat használtam. A megoldást a juhar jelentette. De sikerült jó íjat csinálni szürke fűz ágakból is. A leglényegesebb, hogy a szaruréteget követő, és enyvvel jól tapadó nem túl kemény fa kell. Ezt a juhar tulajdonságai egyesítik leginkább magukban. A modern műanyagrétegekkel kombinált drága sportíjak még ma is juhar belső réteggel készülnek. így a jelenlegi kísérleti íjhoz is csomómentes juhar husángot vágtam ki, hasonló korábbi íjaimhoz. A februárban kivágott fát március végén kezdtem kifaragni. Addig szellős pincében héjában száradt. A hó közepén már hosszában szálmentén két oldaltról befűrészeltem és egy levágott darabjából megállapítottam, hogy 5,6% a nedvességtartalma. Ez a télen vágott fa előnye. Ilyenkor már meg lehet kezdeni a végleges kifaragást. Az ínanyag szerepe Azt mindenki tudja, hogy a régi íjak húrját bélből, vagy inből sodorták, de azt, hogy az ín anyagot miként lehet az íjba magába beépíteni, már kevesebben. Azonnnal érthetővé válik a fejlődés útja,

9 ha az eszkimó íj szerkezetét vesszük szemügyre. Az alaszkai eszkimók az íjat duglasz fenyőből faragják és hatásfokának emelésére inat feszítenek a külső oldalára. Ez még nincs a fához ragasztva, hanem ügyes sodrással és szellemes keresztkötéssekkel rögzítik. Ettől már csak egy lépés az enyvbe áztatott ínrostokból képzett íjhát. Az ín a tulajdonképpeni kötőszövetek — tömött rostos kötőszöveti csoport — ínszöveti kategóriájába tartozik.

10 Az ínszövetben, a hosszanti irányú igénybevétel útján az ínsejtek hosszú enyvadó (kollagén) rostrendszert alakítanak ki. A párhuzamos sorokba rendezett nyalábok között végül is az ínsejtek elvékonyodnak. Az ínrostok ínnyalábbá rendeződnek, amelyet az ínhüvely vesz körül. Rendkívül szívós, ellenálló rostrendszer alakul ki, amely szerkezetét élettelen állapotban is megtartja. Ez a lényeg az íjkészítés szempontjából. Minden lovas nomád nép a saját területén vadászott, vagy tenyésztett nagy termetű patás állatfajainak leghosszabb ínrostjait vette ki és szárította meg nyersanyagnak. Jakus Kálmán annak idején kiterített és megszárított „bikacsök" réteget alkalmazott az ínrostréteg pótlására. Tény az, hogy ez is kollagén rostrendszert tartalmaz, de ebben a szövettípusban a rostok hálózatot alkotnak, így nem az egyes szálak submikroszkópikus szerkezete áll ellen a nyújtó erőknek, hanem egy hálózat, mintha egy fonott kerítést nyújatnánk. Saját régebbi kísérleteimben szintén kipróbáltam a bika penis corpus cavernosumát körülfogó rostos szárított lemezt, de hamar feladtam ezt az irányt. Ez az anyag nem jó és nem is állhatott olyan mennyiségben a régi íjkészítok számára, hogy mint nyersanyag szóba jöhetett volna. 8 Jakus Kálmánra történő hivatkozások, szóbeli közléseire és egy íjász edzői tanfolyamon elhangzott, ki nem adott előadásaira alapozottak. 8 Sampson, Earl, Thin little strips of horn and sinew. Archery World, 1979 March p. 24, 56. 10 Fábián és munkatársai, Állattan. Mezőgazd. Kiadó, Budapest. 1977. p. 88—89. 66