A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Régészet - Fábián Gyula: Újabb adatok a honfoglalás kori íjászat kérdésköréhez

KÉRDÉSFELTEVÉSEK ÉS CÉLKITŰZÉS Természeti népek íjaival és régi íjak pontos másolataival történő kísérletezést Pope 1912-ben indította el.

6 A felmerült problémák és eddig kapott válaszok irodalmi felsorolása túlhaladná ezen tanulmány kereteit, mert ezóta sokan, a modern mechanika minden eszközét felhasználva kiderítették az íjak működését, de nem minden részletében a régi íjkészítők elfelejtett mesterfogásait. Ebben a tanulmányban csupán néhány kérdéskörre jut hely, mégpedig: 1. a magyar íj nyersanyagai; 2. a szerkesztés elvei; 3. mennyi időt vesz igénybe egy magyar íj elkészítése; 4. hogyan történhetett a lóhátról való nyilazás. Mindezekhez az elvégzett kísérleti adatokat szolgáltatnak anélkül, hogy megcáfolhatatlan döntések igényével léphetnének fel. Vannak teljesen megoldottnak látszó problémák is, mint például a nyíl és a tegez típusok, elkészítésük és változataik. Ezeket egy összefoglaló munkában lehetne közölni. A kísérletek során magamat és alkalmi munkatársaimat is megfigyeltem. Mire, hogyan reagálnak. Ebből az anyagismeretből kiindulva ösztönösen kidolgoztam a munkafogásokat és csak ezután egyeztettem a reflex íjak készítéséről írt irodalmi adatokkal. Azután újra és újra javítgattam a módszert, de még így sem valószínű, hogy a régi íjasmesterek minden eltemetett titkát ki tudtam volna deríteni. Ha azt kérdezzük, végső fokon mi a célja mindennek, azt válaszolhatjuk, hogy ez a részletekbe menő munka újabb szemszögből adhat betekintést annak a kornak a a szellemi és technológiai színvonalába, bizonyos történeti eseményeket jobban megvilágít mint a történeti módszer és egy embertípust, egy viselkedési és gazdálkodási formát, saját emberi attitűdöt világít meg. A magyar íj nyersanyagai Mint minden népi mesterség, az íjkészítés is a rendelkezésre álló anyagok szerkezetének mélyebb megértéséből vezethető le. A faanyagok Az összetett reflex íj vázát, vagy belső rétegét fa alkotja, de az egyszerű íjak faanyagához képest minőségileg teljesen más, a rendkívüli hajlító igénybevétel miatt. Az egyszerű, csak fából készült hosszú íjak fa anyagát úgy választják meg, hogy egy vastagabb geszt fa és a külső oldalon egy vékonyabb háncsfa természetes együttese állja a nyomó és húzó erőket (pl. tiszafa). Ez az elv jutott érvényre a nyugati mintájú íjakban. Fodor István szerint

7 valószínű, hogy a lovas életmód az őshazában fokozatosan autochton úton fejlődött. így az ugor kor viszonylag hosszabb ragasztott faijait, felcserélték a rövidebb, összetett reflex íjakra. Rájöttek, vagy megtanulták, hogy az íj külső oldalán a puha fa helyett jobb a rostos inköteg. Az íjász felé eső belső oldalon pedig, ahol összenyomó erők lépnek fel, a szarulemez ellenálló és rugalmasabb a kemény fánál. A fa tehát a reflex íjban csak a belső rétegben maradt meg. Összekötő, formát adó és közvetítő szerepet kapott. • Pope, S. T, Bows and arrows. Univ. of Calif. Press Berkeley and Los Angeles. 1962. 7 Fodor I, Verecke híres útján... Gondolat, Budapest 1980.

2 65