A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Természettudomány - Kiss Tamás: Néhány zuzmótaxon ammóniumion tartalmának vizsgálata Nessler-reagenssel

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980—81/1 NÉHÁNY ZUZMÓTAXON AMMÓNIUMION TARTALMÁNAK VIZSGÁLATA NESSLE-REAGËNSSEL KISS TAMÁS (Szombathely, Savaria Múzeum) Ismeretes, hogy az epiphyton zuzmók számára a légköri tápanyagforrások a legfontosabbak. Az atmoszféra gázai közül egyesek mérgezőek, pl. az S0

2

, HF, de vannak fiziológiailag fontosak is. Ezen gázok közé tartozik az ammónia, amely a telepekben összegyüjtődik. Jelen dolgozatban a Parmelia sulcata, Phaeophyscia orbicularis var. virella, Physcia aipolia és a Xanthoria parietitna axonok NH

4 raktározóképességének vizsgálati eredményeiről számolok be. BEVEZETÉS, IRODALMI ÁTTEKINTÉS Az endophloicus zuzmók kivételével kevés azon epiphytonok száma, amelyek a rhytidoma repedéseiben időlegesen előforduló vizet és a benne oldott tápanyagokat felhasználják. Az epiphytonok számára ezért különösen fontosak a légköri tápanyagok. Intenzív anyagcsere-kapcsolatban vannak a légkörrel és minden évszakban aktívak. (Barkman, 1958.) Anatómiai és élettani sajátosságaikból következik, hogy a levegő szennyezettségére érzékenyen reagálnak. Elsősorban az S0

2 okoz irreverzibilis elváltozásokat a gonidiumokban. Ismeretesek azonban olyan antropogén eredetű szennyezőanyagok, amelyek a zuzmók számára nem feltétlenül károsak. Barkman (1958) művében olvashatjuk, hogy „...a gázok, mint például az ammónia, különösen fontosak a zuzmók számára, mert a telepekben összegyűjthetőek." Az ammóniát a gonidiumok dolgozzák fel a telep számára. A felhalmozás a thallus fruticulosus és a thallus foliaceus típusú zuzmóknál jelentős, azonban nem minden taxon esetében egyforma mértékű. *.» Az ammóniát és más nitrózus gázokat igénylő zuzmókat, megfelelő versenytárs hiányában nitrophil fajoknak nevezzük. Települések környékén, falvakban, városok azon részein, ahol az S0

2 koncentrációja alacsonyabb, autóutak mentén, gyümölcsösökben, minden esetben a nitrophil fajok dominálnak. A különböző városokban és környékükön végzett lichenológiai kutatások eredményei is ezt a tényt igazolják. (Brodo, 1966; Skye, 1968; Ehrendorfer, Maurer, Karl, 1971; Jürging, 1975 stb.). A zuzmók nitrogén-fixációjáról ma még keveset tudunk. Három taxon : a Collema auriculatum, Leptogium lichenoides és a Peltigera praetextata nitrogént megkötő képességét bizonyította be Bond—

Scott (1955), illetve Scott (1956). Henriksson (1951, in Smith, 1962.) igazolta, hogy a Collema tenax képes a nitrogén-fixációra, izolált kultúrában. 407