A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Természettudomány - Kiss Tamás: Néhány zuzmótaxon ammóniumion tartalmának vizsgálata Nessler-reagenssel

Salomon (1914, in Smith, 1962.) megfigyelte, hogy több zuzmófaj képes ammóniumés nitrátionokat abszorbeálni, kultúrában. Galinon (1954, in Smith, 1962.) megvizsgálta néhány faj ureáz, alantoinase és alntocinase enzimtartalmát és arra a következtetésre jutott, hogy ezen enzimek jelenléte vagy hiánya összefüggésben van a környezet szerves-nitrogén előfordulásával. Ma még azonban nem ismert, hogy a nitrogénnek mely, természetben is eló'forduló vegyülete jelentős a zuzmók számára. (Smith, 1962). Smith (1960 b) kutatásai alapján vált ismertté, hogy a Peltigera polydactyla aminosavakat képes abszorbeálni, amelyekből szerves nitrogén-komponenseket készít. Megfigyelte azt is, hogy az aminosavakat viszonylag nagy sebességgel abszorbeálja, de nagyon lassan építi be. Jürging (1975) ökológiai megfigyelései azt igazolják, hogy bizonyos zuzmófajok elsősorban olyan termó'helyeken élnek, ahol a levegő' ammóniatartalma az átlagosnál magasabb. (Pl.: Xanthoria parietina, Parmelia sulcata, Physcia adscendens stb.). Smith (1962) azonban nem ért egyet az ökológusok által használt nitrophil terminussal, mondván, hogy még nagyon kevés kísérleti adat áll rendelkezésünkre a taxonok nitrogén-anyagcseréjét illetően. Solymosi (1979) arról ír dolgozatában, hogy karbamidot a zuzmók nemcsak a termőhely szubsztrátumából veszik fel, hanem hifáik révén maguk is szintetizálják. „Például az arginint ureáz enzim segítségével a zuzmógomba széndioxiddá és ammónium-nitráttá hidrolizálja." Lehetséges az is, hogy a telepi cephalodiumok a nitrogén-abszorpció speciális szervei. Tény, hogy ezeknek a problémáknak a teljes megoldása még a jövő feladata. A VIZSGÁLT ZUZMÓTAXONOK TERMŐHELYI ADATAI Minden egyes termőhelyet külön kódszámmal látok el, ami az ismertetést és az értékelést is megkönnyíti. 1 Szombathely; a város Ény-i részén, ligetben, Acer negundo törzséről, az immisszióforrás közvetlen közelében, illemhely mellett. 2 Szombathely; a város Ény-i részén, útmenti fasorból, Juglans regia fáról. Urbanofil cönózis. 3 Olad; gazdasági udvarban álló idó's Quercus robur törzséró'l, az immiszióforrás közvetlen közelében, istálló mellett. 4 Kőszeg; „Szultán tető" Pyrus communis törzséről, természetes környezetből. 5 Velem; szórvány gyümölcsösből, Pyrus communis törzséről. Félkultur ökoszisztéma. 6 Őriszentpétertől É-ra, autóút mentén álló Robinia pseudacacia törzséről. Antropogén hatásokat viselő környezet. 7 Tanakajd; a falu centrumában, ház mellett álló Juglans regia törzséről. Kultúr ökoszisztéma. 8 Sajtoskál; autóút mentén, Populus sp. fáról. Antropogén hatásokat viselő környezet Parmelia sulcata Tayl. 1,2,3,4,5. Phaeophyscia orbicularis (Neck.) Moberg var. virella Ach. 1,2,6. Physcia aipolia (Ehrh.) Hampe em. Nyl. 1,2,3,6,7. Xanthoria parietina (L.) Th. Fr. 2,3,5,6,7,8. 408