A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Lakatos Pál–Zombori István: Parschitius Kristóf leírása Csanád, Bodrog és Csongrád vármegyéről

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980—81/1 PARSCHITIUS KRISTÓF LEÍRÁSA CSANÁD, BODROG ÉS CSONGRÁD VÁRMEGYÉRŐL LAKATOS PÁL—ZOMBORI ISTVÁN Szeged (Szeged, József A. Tudományegyetem — Móra F. Múzeum) 1686-ban, másfél évszázados török elnyomás után, Magyarország területének jelentős része fölszabadult. Az egyik legfontosabb feladat ezután a számvetés volt. Mi az, ami túlélte a pusztítást, mi veszett el? Az emberek és a települések számbavételének igénye lendítette föl a „hon és államismereti" (németül Staatenkunde) leírások műfaját. E műfaj fejlődése a 17. század folyamán mind a jezsuiták, mind az evangélikusok között több mű megjelenése révén jól követhető, váltakozó színvonallal. Igazi föllendülése azonban a német egyetemeken tanult — főleg evangélikus vallású — egyházfiaknak, tudósoknak köszönhető, akik a hazai szellemi élet számára közvetítették a műfajt. Maga az államismereti leírás eredetileg Németalföldre nyúlik vissza, amit a kis német fejedelemségek, a jól szervezett hivatalnok szervezetük — és egyetemeik magas színvonala — által tovább fejlesztettek. Ezek a munkák tudományos értékük mellett vitathatatlan segítséget jelentettek az államnak (a fejedelmi abszolutizmusnak) a hatékonyabb gazdasági-, művelődési-, és adópolitika kidolgozásában. Vagyis haladó tartalmuk, közjogi és államigazgatási újításaik ellenére is a feudális állam felépítményét segítették elő. Egyik legismertebb képviselőjük Hermann Conring (1606—1681) helmstedti jogtörténész volt. Magyarországon a jezsuiták közül Timon Sámuel (1675—1736), Csiba István (1673—1719) és M. Bonbardms érdemel említést. Az evangélikus ág egyik korai munkája Bucholtz György (1643—1725) leírása a Kárpátokról, továbbá Parschitius most bemutatandó Comitatus-a, valamint a Rákóczi vasinspectorából lett gömöri alispán, Lányi Pál (f 1733) megyeleírása, amelyet Bél bevett Notitiájába. A csúcsot kétségtelenül Bél Mátyás munkája jelentette, és egyúttal jelezte az átmenetet is a modern értelemben vett tudományosság felé. Eszközeik között ott találjuk az írott forrásokat, levéltári anyagot, összeírásokat, statisztikákat, és ők szövegközi jegyzetekben már hivatkoznak a fölhasznált irodalomra is. Az akkoriban keletkezett művek a bőséges természetrajzi leírás mellett igen sok történeti, gazdasági, ideológiai, sőt még folklorisztikus elemeket is tartalmaztak. Parschitius Kristóf kéziratában ránk maradt műve Esztergomban, a Főszékesegyházi könyvtárban található meg.

1 Ő annak a felső-magyarországi evangélikus értelmiségnek egyik kiváló személyisége, amely a 17. század folyamán Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya, Lőcse, Eperjes, Késmárk, Bártfa, Rózsahegy kitűnő középiskoláiban szerzett alapismereteit németországi, — ekkoriban már főleg wittenbergi — egyetemi tanulmányokkal mélyítette el. E művelt fiatalok az egyetem 1 Jelzete: Col. X. Tit. II/a. A kézirat feldolgozásában igen komoly segítséget nyújtott a könyvtár közelmúltban elhunyt igazgatója, dr. Kovách Zoltán kanonok. 221