A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - Felföldi László: A Maros menti szerbek táncaiból

Szertartásos táncok, maszkos alakoskodások A szokásokhoz kapcsolódó szertartásos táncok a századfordulón még szervesen hozzátartoztak a Maros menti szerbek táncéletéhez. Azonban a tánckészletnek azokat a részeit képezték, amelyek a paraszti életforma változásával nem tudtak lépést tartani, nem tudtak megújulni. Ezért értelmüket vesztve fokozatosan kimaradtak az ünnepi szokásokból. Ma már egyiket sem gyakorolják, s ezért formai jellemzó'ik megállapításánál csak a visszaemlékezésekre támaszkodhattunk. Hasonló megállapítást tettek a Jankovic nó'vérek is a bánáti szertartásos funkciójú táncok gyűjtése során.

44 Dodole Az elnevezés a húsvét és a pünkösd közötti száraz idó'ben szokásos esó'kéró' szokás fó'szereplőjét jelöli. A zöldágakból készült maszkban énekkel és tánccal előadott szetartás célja az esővarázslás és részben az adománygyűjtés volt. Gyűjtőterületünkön mind az 5 községben gyakorolták kb. az 1930-as évekig. Magyarcsanádon a román cigányasszonyok és lányok jártak a „dodolaj"-jal egészen az 1960-as évekig. Román és szerb házakhoz egyformán betértek, de a dalokat mindenütt románul énekelték. Deszken 1926-ban 8—11 év közötti fiúk és leányok 6-an vezették a dodolét, aki egy 10 éves fiú volt. A ház udvarára érve a bodzalevelekkel földíszített táncosok laza kézfogással kört alakítottak a dodole körül és egyszerű lépésekkel jártak körbe jobbra haladva, az esőkérő dalt énekelve. A dodolét alakító fiú az ének első versszaka idején a földön ült. A második versszak elhangzása után a szövegben elhangzó felszólításra feláll és maga körül forogni kezd a jobb keze irányába. A forgást a dal végéig folytatja, amikor is a házigazda vagy a gazdasszony vízzel önti le őt.

45 A tánc egy-egy alkalommal kb. 1—1 és 1/2 percig tart, s csak egyszer adják elő, ismétlés nélkül. Formai szempontból a zárt kólóknak abba a csoportjába tartozik, amelynél a kör közepén egy szereplő áll s részben táncos, részben pantomimikus mozgást végez. Kísérődallama 2/4-es ütemű, = cca. 90—100-as tempójú dal volt.

46 A délkelet-európai népeknél a dodolénák igen gazdag szakirodalma van,

47 azonban nagyon kevés benne a komplex szemléletű, a dallamot, szöveget, táncot és játékot szinkronban bemutató leírás. A hiányt ma már csak a hiteles szokásrekonstrukcióval tudjuk pótolni. Lazarice Gyűjtőterületünkön csak a Szeged környéki szerb falvakban ismerték a lazaricét, amely a Virágvasárnap előtti szombaton, az ún. Lázár szombatján (Lazareva subota) gyakorolt táncos, énekes szokás volt. Az 1. világháború előtt még a szerb lányok is jártak Lázárt köszönteni virágkoszorúval a fejükön, de később teljesen a cigányok vették át és tartották fenn az 1930-as évekig a szokást. A cigányasszonyok és lányok 3—6-an házról házra járva énekelték a köszöntő, áldást kérő éneket oly helyen is, ahol nem Lázár volt a házigazda keresztneve.

48 44 Jankovic L., és £>. (1949) 111. és 122. 45 Adatközlő: Novkov Mladen (sz. 1916) Deszk. 46 Dallamát a lazarice dallamával együtt Szigeti György jegyezte le és adta közre Adatok a deszki magyar és szerb népzenéhez c. kéziratában. Megjelenés alatt. 47 L. Űjváry Zoltán összefoglalását bő nemzetközi irodalommal. Űjváry Z. (1961); (1969). 48 A magyarokéhoz hasonló ünnepélyes névnapi köszöntés a szerb néphagyományban nem ismeretes. m