A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)
Néprajz - Felföldi László: A Maros menti szerbek táncaiból
fordul a táncalkalmakon. Kötetlen szerkezetű improvizatív tánc, amelyet váll, derék fogással táncol férfi és nő. Motívumkészlete és fölépítése nagyrészt azonos a kiskólóéval. Legjellegzetesebb része a középgyors rész, amelyben a kétlépéses motívum sarkalóval, bokázóval és lengetővel díszített változatait és lippentőket táncolnak helyben és forogva. A mulatságokon szórakozó táncként járják, s néhány helyen lakodalmi szertartásos táncként is előfordult. Több kísérődallama van. Az itt közölt dallampélda a románok körében jól ismert 2/4-es kolomejka ritmusú dallamot mutat. Deszken Adatai: Deszk; játszotta: Rusz Milán (sz. 1963) gyűjtötte: Felföldi L. a népi tudat valóban román eredetűnek vallja a podvojét, de kialakulásában minden bizonnyal a magyar csárdás is közrejátszott. A Jankovic nővérek bánáti gyűjtésében ezt a tánctípust a Versec környéki „Erdeijanka,, és „Madjarac" valamint a Pancsova környéki „Fickó", „Sirotica" és a „Grabac" képviseli, változatos fogásmódokkal és motívumkészlettel. A felsorolt páros táncok a Maros menti podvojével együtt a románokkal, magyarokkal, németekkel és szlovákokkal való többévszázados együttélés hatását tükrözik a bánáti szerb tánckultúrában. 42 Poljubce A „poljubce" (magyar elnevezéssel = csókos kóló) a battonyai fiatalok körében kedvelt játékos tánc volt az 1940-es évekig. A mai legidősebbek is emlékeznek rá, mint a lakodalmak és mulatságok kedvelt szórakozására. Ma már nem fordul elő a táncalkalmakon. Kísérő dallama 2/4-es ütemű, 6 hangból épülő egyszerű dallam érzelmes lírai szöveggel. Tempója cca = 130. A többi Maros menti faluban párnával játszott változatára emlékeznek és párnával járt formáját írják le Hadzsics Antal és Kollárov Mózes is. 43 Az adatokat összevetve, e tánc menete, dallama és szövege idegen eredetre vall. A magyar tánchagyományokban is ismert németes, játékos táncok rokona. A Maros menti szerbek századforduló kori tánckészletében a valcerrel együtt az idegen eredetű polgári réteget képviseli. 42 Jankovic L. és D. (1949) 178. 185. 193—198. 202—204. Mladenovic, O. (1973) 5743 Kollárov M., (1912) 486. és Hadzsics A. (1891) 637. -73. 182