A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - Felföldi László: A Maros menti szerbek táncaiból

Seljacica A seljacica

38 laza kézfogással járt egyszerű, zárt kóló. A Maros menti falvakban több változatban is él. Általában férfiak és nők vegyesen járják, de régebben előfordult, hogy csak a lányok járták énekszóra a tánc szünetében. A régi századforduló kori táncok közül ez volt az egyetlen énekes vagy vegyes kíséretű tánc. Ma már csak hangszeres kísérettel, ének nélkül fordul elő a táncalkalmakon. Deszki változata egyrészes, kötött szerkezetű. Egyetlen J J JTJ J ritmusú összetett motívum szimmetrikus ismétléséből áll. A táncosok a motívum első felével (két lépés vagy szökdelés) szűkítik, a másodikkal (egy háromugrós) pedig tágítják a kört és közben nagyon lassan jobbra haladnak a körív mentén.

39 Kísérőzenéje több egyszerű nyolcados lüktetésű 2/4-es dallamból áll, amelyet a hangszeres előadás során a zenészek gazdagon díszítenek 8-os, 16-os és triolás aprózással.

40 Egyik jellegzetes kísérődallamát, a „Kad se cigan zazeli" szövegkezdetűt már Kollárov is közölte seljacica -dallamként 1912-ben.

41 Podvoje A Maros menti szerbek tánckészletében a ritkábban előforduló hagyományos párostáncot a „podvoje = kettes, páros" „vlaske igre = román tánc" vagy „madjarac magyaros" néven ismert tánc képviseli. Már a múlt században is ismerték, s ma is elő38 Neve a „seljak" (magyarul paraszt, falusi) szóból ered. 39 Motívumtár II./3—5. A Jankovié nővérek gyűjteményében e táncnak a verseci „paorszko" (-paraszt) kóló felel meg helyben járt и пи i ritmusú alaplépésével. (1949) 176—177. 40 4. kotta. Deszk, játszotta: Rusz Milán (sz. 1963), Szerző gyűjtése Sárafalváról. További változata: Bartók B. (1935) 15. dallam. 41 Kollárov M. (1912) 485. Széles körben ismert játékdal. A vajdasági magyarok körében is kedvelt iskolai dal volt. A dráva menti Lakócsán a krizanje nevű táncnak is kísérődallama. Lásd. Burány В (1973) 201 és Olsvai Imre (1973) 46 181