A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)
Néprajz - Felföldi László: A Maros menti szerbek táncaiból
A kiskóló az óramutató járásával ellenkezően, jobbra halad a mai táncalkalmakon. Azonban a visszaemlékezések szerint a század elején még a lassú balra haladás volt a jellemző s ezt a kóló akkoriban szokásos aszimmetrikus (balra 3, jobbra 1) alaplépése is elősegítette. Az 1910—20-as évektől a kólóban a szimmetrikus kétlépéses vált uralkodóvá és ezzel együtt a kör haladási iránya is jobbra változott. Ez a változás a Bánát délebbi részein is hasonlóképpen zajlott le, csak valószínűleg korábban. Erről tanúskodnak a Jankovic nővérek följegyzései és a már idézett korábbi források is. 24 Ma a kiskólóban a kétlépéses motívumot és annak számtalan ritmikai és plasztikai változatát olyan módon járják, hogy jobbra többet haladnak vele, mint balra. 25 A tánc tulajdonképpen egyetlen motívum egyszerűbb és díszítettebb változatainak hosszú láncszerű ismétléséből áll. A zárlat nélküli, nyílt motívumsort csak a zenekíséret tempóváltozásai tagolják. Eszerint a kiskólóban 3 részt különböztetünk meg. Egy lassúbb bevezető részt, amelynek tempója J= cc 140 és csak 2—3 percig tart, majd egy 20—30 percig tartó J= cc 160 tempójú középrészt és egy rövid pár percig tartó J= cc 200-as tempójú gyors részt. A rövid lassú részben a táncosok a kétlépéses egyszerűbb változatait járják, mialatt kialakítják a gyakran 40—50 főből álló kört és fokozatosan beleízelednek a zenébe. A középgyors részben a kétlépéses motívum Л J J J ritmusú, lengetővel, hegyezővel, lábíwel díszített változatait táncolják. 26 Előfordul még a saroklépéssel indított és bokarugózással járt változat is. A rövid gyors rész a férfiak helyben figurázását szolgálta elsősroban. A díszítés, aprózás elsősorban a férfiak táncának sajátja. A nők inkább az egyszerűbb lépésekkel követik a férfiak mozgását. A zenészek régebben a kólón belül helyezkedtek el, mégpedig a kör egyik széléhez közelebb, s így tánc folyamán mindenki egyszer-kétszer a zenészek közelébe került. Ez alatt a rövid idő alatt, míg a kóló tovább nem haladt, igyekeztek a legdíszesebben minden ügyességüket beleadva táncolni. Azelőtt az 1920-as évekig, ha több jó táncos volt együtt a kólóban, akkor mindig sajátos verseny alakult ki közöttük, amelynek „nadigravanje" volt a neve. 27 A hangulat emelkedésekor az ügyesebb táncosok otthagyva eddigi helyüket egymás mellé álltak és vállfogással összefogózva mérték össze táncos tudásukat. A többiek ilyenkor a fogást elengedve, körben állva nézték a versenyt. A versenyző táncosok minden erejüket és ügyességüket összeszedve, belegörnyedve, helyben táncoltak kifulladásig. Általában a zenészek szakítottak véget a versenynek, amikor látták, hogy a legények nem bírják már sokáig. Ehhez hasonló táncos versengést a Jankovic nővérek is említenek a Bánátból : „Régebben, amikor a Numerát táncolták nadigravanjeként, a táncos gödröt táncolt maga alatt az erős figurázással." 28 A Maros mentén azt tartják ügyes kólótáncosnak, aki jól tudja „keverni a lábát", aki nem feltűnően ugrál, hanem szinte mozdulatlan felsőtesttel csak a lábával aprózza járja. „Minél apróbb, anná szöbb. Az a szép, ha csak lássa az embör, hogy annak a válla szép aprón járja. Nem kell azt ugrálni." — jelentette ki egy deszki szerb asszony. A kiskólót több jellegzetes dallamból álló füzér kíséri, amely egy bizonyos időszakon belül állandóságot mutat. A füzéren belül a dallamoknak hagyományos sorrendjük volt, amely a divat szerint változott. Idős zenészek elbeszélése szerint, ha más falubeli zenészektől új dallamot hallottak, ők is igyekeztek beépíteni a kólóba. 24 Nők (1949) 123. L. még a 14. és a 17. sz. jegyzet! Az aszimmetrikus motívum battonyai változatai 1. motívumtár L/2—4. (Ábra e tanulmány végén.) 25 Motívumtár II./6—7. (Ábra e tanulmány végén.) 26 Motívumtár L/4—5. és II./8—10. 27 A „nadigravati" igéből, amely magyarul annyit jelent • táncban legyőzni 28 Jankovic L. — Jankovic D. (1949) 121. 174