A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)
Néprajz - Felföldi László: A Maros menti szerbek táncaiból
A dallamok többsége 3—6 hangból álló, szövegnélküli, amelyeket tisztán hangszeres kísérettel adnak eló'. Általában 8 kétnegyedes ütem terjedelműek és mindig ismételve fordulnak elő. A zenész a dallamot 16-odos vagy 8-ados aprózással s gyakran trilás díszítéssel adja eló'. 29 A táncosok régebben gyakran kiáltottak táncszókat, mialatt a kiskólót járták, ma már azonban csak az „ijju" kiáltás hallható. Eszközös táncok Bár a népi tudat nem választja el élesen, mégis formai jegyei alapján külön kell beszélnünk az eszközzel (bottal, üveggel vagy gyertyával) járt férfi szólótáncról, amelyet általában a kiskóló (ritkábban a nagykóló) dallamaira jártak. Emléke legélénkebben a Szeged környéki szerbeknél él, ahol az 1920-as évekig a lakodalmakban és a házasemberek által is látogatott táncalkalmakon fordult elő különösebb elnevezés nélkül. Virtuóz, bemutató jellegű tánc volt ez, a földön keresztbe fektetett botok fölött vagy a fejre tett üveggel. Egy 84 éves újszentiváni idős ember így emlékezett rá: „Vót olyan is, amelyik a feje tetejire tette a borosüveget, oszt táncolt... Egyedül. A zene szólt, őneki az üveg a fejin és avval táncolt. És aztán az is vót, hogy a fődre letették az üveget és aközt táncolt... Hát ezek má' emberek vótak. Az én fiatalkoromba má nemigen vót az. Ritka... Vót nekem egy unokatestvérem Deszken. Az vót egy híres táncos! Ő 15 évvel is idősebb vót nálam. Még az én lakodalmamba is táncolt üveggel... Még köztünk is vót olyan, aki bot közé táncolt, de ez má most nem létezik... Letették a botot keresztbe és úgy táncolt a fődön vagy a padlón, hogy a botot nem érinti a lába. Úgy járt a lába, hogy az ember csak nézte.Ügyesen csinálták ezek ezt." 30 E tánc leghíresebb, máig emlegetett táncosa a deszki Gyorgyev Milivoj volt, aki az 1890-es években, legénykorában 1. lett az újvidéki táncversenyen. A verseny történetét így mesélte el Gyorgyev Ignác deszki idős ember : „Az én nagybátyám nagyon jó táncos vót. Nála jobb nem vót mán Deszken. Olyan 17—18 éves vót akkó. Az itteni szerb pap hallotta, hogy Újvidéken ilyen táncverseny lesz a szerbeknek, oszt kérte az öregapámat, hogy engedje el a fiát, hogy űvele mönjön a versenyre Újvidékre. Az öregapám engedte. Nagykörnyékbül vótak ottan versenyzők. Nagy kólóba álltak, de utoljára csak a nagybátyám maradt, meg egy 14 éves gyerek. És majdnem úgy vót, hogy az a gyerek nyeri meg az első díjat. És amikor a nagybátyám látta ezt, kérte hogy hozzanak 3 gyertyát és gyújtsák meg, és egy borospoharat a fejire. És akkor mondta, hogy most mán húzzák. És ekkor a nagybátyám a gyertyák között táncolt, emez meg csak állt, nézte. Persze ő mán itthon eztet gyakorolta. így a nagybátyám nyerte meg." 3 i Adatközlőink szerint a táncnak nem volt állandó, csak e tánchoz kapcsolódó kísérődallama, hanem a kiskóló vagy a nagykóló 2/4-es kolomejka ritmusú egyszerű dallamaira, duda, furulya, tambura vagy harmonika kíséretére egyformán el lehetett járni. A visszaemlékezések alapján elmondhatjuk, hogy a Maros menti szerbek eszközös tánca kötetlen szerkezetű, improvizatív szólótánc volt, amely formai, zenei és funkcionális jegyei alapján rokonságot mutat a Dél-Alföld hasonlóan töredékes, szinte csak az emlékanyagból ismert eszközös táncaival. Távolabbi párhuzamait a 29 1. kotta. Deszk, játszotta: Rusz Milán (sz. 1963), gyűjtötte: a Szerző. További változatai: Vujicsics T. (1978) 284—286. Battonyáról, Bartók B. (1935) 12. dallam és Uijin, M. — Putnik, D. (1970) 3. Radojevóból. — Ez alkalommal fejezem ki köszönetemet Halmos Istvánnak, aki baráti szívességből a kottarajzokat készítette, s a dallamok lejegyzését ellenőrizte. 80 Adatközlő: Babuskov Jován (sz. 1898) Újszentiván. 31 Adatközlő: Gyorgyev Ignác (sz. 1905) Deszk. 175