A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)
Néprajz - Felföldi László: A Maros menti szerbek táncaiból
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980—81 11 A MAROS MENTI SZERBEK TÁNCAIRÓL FELFÖLDI LÁSZLÓ (Makó, József Attila Múzeum) A Dél-Alföldön, a Maros mentén napjainkban öt községben : Deszken, Szőregen Újszentivánon, Magyarcsanádon és Battonyán élnek szerbek. Számuk 1981-ben összesen kb. 1000-re tehető. x Nyelvük, görögkeleti vallásuk, a környezetüktől még ma is elütő szokás-, dal- és tánchagyományuk révén kitűnnek környezetükből. Népéletük kutatásának fontosságára már Kálmány Lajos és Bálint Sándor, Szeged-vidék örök emlékű kutatói is régen felhívták a figyelmet. 2 A dél-alföldi magyar néphagyományok kutatása során is felmerült, hogy a sok irányú interetnikus hatások között alakult helyi hagyományok megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges az itteni szerb népi kultúra megismerése is. 3 Dolgozatunk e munkához kívánt hozzájárulni az öt említett községben gyűjtött anyag bemutatásával. A gyűjtést 1979-ben kezdtük el Deszken, majd 1980—81-ben folytattuk a többi szerblakta községben. Kérdőíves gyűjtés segítségével adatokat szereztünk több korosztály szokás- és tánchagyományáról s a legidősebbekkel magnós interjúkat készítettünk a századforduló kori táncaikról és tánczenéjükről. Két községben, Deszken és Battonyán, ahol a körülmények kedvezőbbek voltak, filmre vettük a még élő táncfajtákat. Értékelésükhöz felhasználtuk a jugoszláviai néptánckutatás Bánátra vonatkozó eredményeit is. A ma már nyelvszigetet képező öt Maros menti község a bánáti szerbek legészakibb településeit alkotja. Lakóit a visszaemlékezések szerint „banatjan"-nak (bánáti), „pomorisen"-nek (Maros menti) nevezték a szerb nyelvterület más vidékein, s ez volt az önelnevezesük is. Széles körben ismert volt még a „lala" (tulipán), „lala iz Bánata" (bánáti tulipán) nevük is. 4 A mai néprajzi szakirodalomban több elnevezést találunk a Dél-Alföld keleti felén lakó szerbekre : Békés—Csongrád megyei szerbek 5 , dél-kelet alföldi szerbek 6 , Maros menti szerbek 7 . Ezek közül e dolgozatban a legutóbbit használjuk. A Maros menti szerbek történetét az igen bőséges magyar és szerb nyelvű szakirodalom alapján legutóbb Grin Igor foglalta össze. 8 Korábban Sarosác György 9 és Urosevics Danilo 10 is foglalkozott történetükkel, az előbbi összefoglaló tanulmányban, az utóbbi könyvében. Ezért erre bővebben itt nem térünk ki. Csupán azt emeljük ki, hogy népéletük alakulását nagyban befolyásolta a magyarországi szerbek sajátos 1 Helyszíni adatgyűjtés alapján. 2 Kálmány L., (1885) 23. és 37; Bálint S., (1942) 72—76. 8 Ferenczi L, (1970) 26. 4 E megkülönböztető nevek történetének és elterjedésének kutatása a jövő feladata lesz. 6 Sarosác Gy., (1973) 370. 6 Grin I. (1977) 92—93. és 1979. 33—34. 7 Kiss M., (1977) 22. 8 Grin /., (1979) 34—36. ^Sarosác Gy., (1973) 369—390. 10 Urosevics D. (1969) 28—49. 163
