A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - Börcsök Vince: Fahévér

leltárkönyv megjegyzés rovatába azt írja, hogy házi gyártmány. Mindez nem zárja ki, hogy később bognárműhelyekben nem foglalkoztak volna vele. Káplár György csanádpalotai bognár 1905-ben készített fahévért. A csavarmenetet kézzel hajtott esztergával alakították ki. Minden fahévér három darabból áll : a fej a csavarorsóval, a csavaranya három, illetve négy fogantyúval és a mozsár. Az utóbbinak persely neve is hallható. A fej felsó' részén szarv alakú kiképzés van, a köztük levő távolság 10—14 cm. A fej magassága 9 és 14 cm között váltakozik. Ennek folytatása a csavarmenetes rúd, amelynek legkisebb mérete 29, a legnagyobb 37 cm. A csavaranya magasságát 5,5—9 cm-nek mértük. A fogantyúk adatai 5 cm-tó'l 12 cm-ig váltakoznak. A csavaranyát a fogókkal egybefaragták. így száradáskor nem kellett ékelni. A mozsár belül üres henger, kívül nyolcszögletű, alul erősebben, felül enyhén kiszélesedik. Magassága 23 és 28 cm között váltakozik. A mozsár alsó vége gyakran nyitott. (2, 3 ábra.) Tulajdonjeggyel megjelölt, négyfogantyús Javított, háromfogantyús fahévér alapfahévér. MFM Szeged. Lelt.sz.: 52.580.1. helyzetben. MFM. Szeged Lelt. sz.: Toppantóné 52.579.1. Toppantóné Nagy Czirok Anikó felv. Nagy Czirok Anikó felv. Készítői igénytelen szerszámokkal dolgoztak: rámásfűrész, balta vagy szekerce, kétkézvonó, kalapács, véső, bicska és satu, amelyet maguk barkácsoltak a következőképpen : Földbe ásott akácfaoszlop föld feletti részét egyharmadáig kettéfűrészelték, majd a féloszlopot keresztbe elvágták. A felső végétől lefelé számítva 20 cm-re mindkét féloszlopot azonos magasságban átfúrták és vasból készült, csavarmenetes végű ten158