A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - Börcsök Vince: Fahévér

gelyt helyeztek bele. Mindkét féloszlopon átvezették. Egyik végét csavarral rögzítették, a másik végére egyágú hajtókart tettek. A szabadon mozgó alját úgy ékelték be, hogy játéka legyen. A megmunkálandó darabot a két féloszlop csavar fölötti része közé helyezték, az egyágú hajtókarral beszorították és úgy végezték el rajta a nagyja munkát. Rendszerint a kocsiszín egyik sarkában vagy a tanyaudvar védett helyén állították föl. (4. ábra) Satu a. satupofák b. csavarorsó с szorítókar d. rögzítő A kiválasztott anyagot egy évig pihentették. Az igényesebb tárgynak szánt fát ó'sszel istállótrágyába ásták és úgy gőzölték tavaszig. (Asztalos P. Kálmán 73 éves, Győri József 58 éves). A durva részeket leégették, mint a teknők és bödönhajót készítésénél volt szokás. Nem véletlen a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum leltárkönyvében található bejegyzés: „Külső felületén égési foltok." Más helyeken készített fahévéreken is találhatunk égetésre utaló elszíneződéseket. Az elszenesedett részeket ugyanis könnyebb volt lefaragni. Végleges elkészítésére ráérős, dologtalan időben került sor. Az évi munka ritmusában az őszi betakarítás befejezésétől, november elejétől a kora tavaszi munkák beindulásáig, február utolsó hetéig, továbbá a nagy nyári dologidő után, csépléstől a krumpliszedésig — leginkább augusztusban — volt ilyen türelmet igénylő munkára lehetőség. Télen a jószágellátáson túl, legfeljebb a hóeltakarítás adott munkát. 7 Bátky Zs., i. m. 60. 159 \.