Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

ESKÜVŐ, LAKODALOM ELŐJELEK A házasságra való előkészületet a lánynép világában sok színes hagyomány, praktika, bűbájolás jellemezte, amelyekbe olykor az édesanya is korán belesegített. A fölserdülő lányt már nem lőhet az ágy alá gyugni. Első vérzése után à régebbi időkben Alsóvároson az utcára néző padláslyukba, vagyis a napsugár közepére piros csövű kukoricát akasztottak. Gondos tápai, gyevi anya ilyenkor már megvásárolta lányának eljövendő kérője számára a jegy kendőt. Már máshol is említettük, hogy amelyik tápai lányhoz föltűnő sokan járnak, odaszoktak a legények, azt mondják: vizes náluk a kapukődök. A nagylányt a legények csakugyan kezdték döngetni, vagyis a házakba nyitni, udvarolni, szelet csapni. A szülők beeresztötték őket, vagyis megengedték nekik, hogy lányukkal az ő jelenlétükben elbeszélgessenek. Amikor a lány borral kínálta meg a látogatóban lévő legényeket, akkor poharat dűtött nekik. Ez Kálmány szerint ugyanabból a pohárból történt. Természetes, hogy az ismerkedés, mulatság, szülői készülődés mellett a házasságban teljesedő életet szolgálta a szerelmi bűbáj : a balgaságában is annyira szimbolikus és költői mágia, amely szintén az egymásra találásra irányult, vagy legalább is biztató sejtelmeket ébresztett. Az igézet alól a szülők sem tudták kivonni magukat, hiszen amit lányillendőség néven emlegettek, és amelyre édesanyja figyelmeztetni, nevelni szokta a lányát, voltaképpen szintén összefügg a praktikával, ha az értelmére, részleteire már nem is mindig emlékeznek. így nem szabad fütyülnie, mert akkor Szűz Mária sírva fakad. Tápaiak szerint az őrzőangyal elfordul tőle. Ha fésületlenül megy az utcára, megtépázzák a boszorkányok. Egymásratett lábával az ördögöt hívogatja. Nem szabad a lábát megsöpörni, asztal sarkához ülni, mert nem megy férjhez. Nem szabad az ajtót becsapnia, mert a mennyország ajtaját csapja be vele maga előtt. Nyalakodó, vagyis csókolódzó lánynak eső lesz a lakodalmán. Ha tányérját nem törli kenyérrel tisztára, rücskös lesz a mátkája. Gyevi hagyomány szerint ha a lány varráskor hosszú cérnát fűz a tűbe, messzire megy férjhez. Ha eltöri a tükröt vagy sótartót, akkor hét esztendeig nem akad kérője. Azt a lányt, aki evés után nem teszi helyére a széket, amelyiken ült, otthagyja a vőlegénye. Ahol eladó lány van a háznál, a szemetet nem szabad a küszöbön át kisöpörni, mert a kérők elkerülik a családot. A jeles napok hagyományrendjében részletesen is szólunk, itt csak éppen emlékeztetünk arra, hogy a régi, titokban talán még a mai szegedi lány is meg szokta böjtölni András és Luca napját, majd éjfélkor belenézett a tükrébe, hogy meglássa, ki eped utána. Tápai lányok azért szokták Luca éjszakáján a tükröt a fejük alá tenni, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket. Ilyenkor egyesek almába is haraptak. Karácsony estéjén a szegedi lány meghallgatta, merről ugatnak a kutyák : onnan várta a kérőt. Az éjféli misén mákoscsíkot tett a szenteltvíztartóba. Aprószentek napján a 6* 83