Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

puló negyvenhatosok adtak ki. Más magyar, esetleg osztrák párhuzamaira — legalábbis egyelőre — nem tudunk utalni. 1907—1910 Az 1907-beli vén csontok örömtől és beküvetkező boldogságtól elfacsarodott, divatból és formájából kiment szívvel jelentik, hogy az általuk annyiszor és annyiféle formában körülírt és emlegetett, égben trónoló egy Atyaúristen véghetetlen kegyelméből sikerült ebben az exlex-től elszomorodott és a Halley-féle üstököstől annyira féltett világban megérni, hogy az annyira várt Utolsó Száz Nap folyó hó 7-én déli csajkaantrétkor, a vénséges vén hétbeli öreg harcosok örömrivalgása, a nyolcbeliek búsulása és a gavalétvasban véresre dörgölt, kisírt szemekkel, azonkívül az örökéletű és a sok időtől meggörnyedt kilencbeliek egetverő, Halley-féle üstököst elriasztó szamárordítása és keserves bivalybőgése, a suszter, sneider hat óra kurtavas szenvedései és ásításai, a strengeáristomban böjtöléstől és koplalástól lesoványodott, kimustrált oficirdínerek keserves nyögései, a hornist háromszori lefúvása, a kompagnietambur parádés üdvözlése és a linke szakács lekvárosdörölye szaggatása és a zupa főzésihez készülődései közben jobb- és ballétre szenderült. Az örökéletű kilencbeliek hű őrzése mellett nyugodjék békében! Az elhunyt lelkiüdve iránt folyó hó 12-én lesz az engesztelő gyászmise evéssel és ivással egybekötve, a Gedó-féle kerthelyiségben bemutatva a nagyszámú közönségnek. Gyászolják üvöltő rokonai: Snapsz Péter, Strózsák György, Szalonna Izsák sógorok. Marsajncz Gábor, Ligenstücz Terka keresztszülők. Kerdájch Mariska, Fertig Balázs, Antreten Ferkó unokák. Lingsfront Etel, Gelengsübung Rózsi, Kapselschiesen Fáni, Nieder Kati, Knit Ilka unokanővérek. Löhnung Juci, Ausgang Sári, Hapták Panna testvérek. Granatmarsch Erzsi, Zuppa Leokádia, Zwieback Erzsi, Túrósnudli Zsuzsi, Paprikás Náci az elhunyt kedvesei. Mannlicher Urbán após, Komiszkenyér Verka anyós. Negyvenhatosok 1852—1918 között a császári és királyi „nemes és mindig szolgálatkész"

29 46. gyalogezred volt a Város háziezrede.

30 Régebbi szegedi nótákban előfordul a negyvenhatos baka, az inhóber (Inhaber),

31 azaz ezredtulajdonos után szakszmáringer (SachsMeiningen), később Fejérváry-baka megnevezés. Az ezred szolgált Lombardiában, Velencében, Veronában, Laibachban, Boszniában, Bécsben, az első világháború alatt Brassóban és Békéscsabán. Ezek a helyek, továbbá a porosz háború (1866), az okopáció (1878) és az első világháború harcai a szegedi nótakincsben, főleg Tömörkény elbeszéléseiben lépten-nyomon fölbukkannak. Hangsúlyoznunk kell, hogy Bartók Béla Békés megyeinek jelzett háborús nótagyűjtése jórészt szegedi illetőségű : a világosszöld kabáthajtókájukról levelibéka csúfnévvel illetett szegedi fiúk ajkáról terjedt el Békés megyében. Jegyezzük meg, hogy csúfságukért ők sem maradtak adósok: a citromsárga parolis csabai 101. gyalogezred katonáit sárgarigó néven emlegették. A „negyvenhatnál" szolgált „tényleges" őrmesterként Tömörkény István, akinek páratlan értékű megfigyeléseket köszönhetünk: a szegedi fiak a régi közös hadsereg spártai fegyelmében is hogyan őrizték meg szülővárosuk lelkét, emberi vonásait. Itt nincs helyünk rá, de föltétlenül érdemes volna kidolgozni azt a képet, amely Tömörkény előadásában a szegedi negyvenhatosok sajátos kaszárnyai szókincséből, játékaiból, mesemondásából és annyi más apróságból kikerekíthető. A magyar kutatásnak 29 A kraszniki csata 136. 80 Az ezred régebbi története Amon von Treuenfest, G., Geschichte des к. u. к. Infanterie-Regimentes Nr. 46. Feldzeugmeister Géza Freiherr Fejérváry de Komlós-Keresztes. Wien 1890. Helytörténeti, néprajzi utalásai nincsenek. Világháborús története Ajtay E., A volt cs. és kir. 46. gyalogezred világháborús története. Szeged 1933. Hirn L., A negyvenhatosok fegyverben. 1914-1918. Szeged 1933. 31 Egyszerű emberek 153. •80