Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

SZEGEDI EZREDEK A szegedi és környékbeli, így a vásárhelyi, makai magyar legényeket a szegedi császári és királyi 46. gyalogezredbe, vagy a szegedi magyar királyi 5. honvéd gyalogezredbe sorozták. Ez utóbbiba kerültek azonban a torontáli Bánát német, szerb, bolgár, olykor románajkú újoncai is. így történt aztán, hogy a közösöknél, császáriaknál szolgáló magyar legények katonai vezényszava volt a német, a nemzetiségieké pedig a magyar. Az ebből adódó furcsa nyelvi helyzetet a katonaviselt Tömörkény tréfásan így jellemzi: Vótál raporton cimbora? Kaptál erlajbnisájnt? Ez viszont kérdezi: Warst peim kihalkatás un hast a kimaratasi enketell?

27 Akik huszárnak maradtak benn, azok leginkább a Nagyszeben városában állomásozó császári és királyi 4. huszárezredben szolgáltak. Innen van, hogy Szeben, a szebeni lányok a régi szegedi katonanótákban oly sűrűn fordulnak elő : Öreghuszár, ha kitőti idejit, Zsebre vágja szabadságos kiskönyvit. Büszkén mondja a szebeni lányoknak, A csizmámba kapcának se húználak

28 A szegedi 3. honvéd huszárezredben a helybeli magyar fiúk mellett megint bánat nemzetiségi legények is szolgáltak. A mezőhegyesi, csődörös néven emlegetett állami méneskarhoz, a haditengerészethez Pólába, illetőleg a vártűzérekhez Cattaro dalmáciai városkába kisebb számmal szintén jutott belőlük. Szegedi fiúnak legnagyobb tisztesség volt a negyvenhatnál vagy a négyes huszároknál szolgálni. Idehaza Szegeden állandó volt az olykor véres verekedésig fajuló versengés a közösök, másként császáriak és honvédők között. Közbevetőleg megjegyezzük, hogy a honvéd szó állítólag a szegedi származású Kiss Károly hadtudományi író alkotása. A negyvenhatos baka a honvédet vörös dísznadrágja miatt paradicsomos üveg csúfszóval illette, és rákiáltott : Honvéd, föl a fára, gyün a bika! (mert nadrágja vörös színe ingerli a bikát). Sapkáján viselt ezredszáma miatt (ez a közösöknél hiányzott) kapta a hányadikán sült megtiszteltetést. A katonahumornak sajátos, nyilvánvalóan félnépi megnyilvánulása, a szolgálati időnek felemás (makaróni) nyelvű elsiratása az a gyászjelentés,

28 amelyet az 1907-ben bevonult és 1910-ben szaba27 Munkák és napok 115. 28 Egy tréfás gyászjelentés a szolgálati idő utolsó száz napjáról. SzN. 1910, 136. sz. Ebben is néhány kaszárnyai szó: strengeáristom (szigorított börtön), oficirdíner (tisztiszolga), kompagnietambur (századdobos), marsajnc (indulj), ligenstücz (fekvőtámasz), gelengsübung (csuklógyakorlat), nider (feküdj!), knit (térdre!), hapták (vigyázz!). Az exlex az akkori belpolitikai válságra céloz. A Halley-üstökös ezekben az időkben tűnt föl. Az öregek már akkor nehéz jövőt jósoltak belőle. A Gedó felsővárosi tánchely, kint a Vásárhelyi úton. 79