Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

{értig, fikszomfertig (kész), gránic (országhatár), komendéroz (fölényeskedze parancsolgat) komisz s avanykás ízű, rozslisztből sütött katonakenyér), lérung (pénzbeli zsold, járandóság), maródi (beteg, beteges), mars (zenekari induló), menázsi (étel, élelmezés), raport (kihallgatás, támadás), raszt (pihenő munka, menetközben), rësztungol (lerakja a hordozott terhet, megbetegszik), sarzsi (rendfokozat), sirbak (őr), sirbakol (tétlenül várakozik), szalutál (tiszteleg), zupa (köménymagos leves).

25 Tömörkény katonatársai helyett, az ő nevükben sok levelet írt haza. Tapasztalatból tudta, hogy mik a katonalevél kifejezésbeli sajátosságai. Ilyen leveleket gyermekkorunkban az első világháború idején írástudatlan öreg szülőknek magunk is többet felolvastunk, sőt diktálásuk után válaszoltunk is rájuk. A régi katonalevél efféle szavakkal kezdődött : kívánom az Istentől, hogy ezen pár sor írásom magukat (kendtöket) jó egészségben találja, én hála Istennek egészséges vagyok, amit maguknak (kendtöknek) is kívánok." A fogalmazás legtöbbször írásosan azaz irodalmi nyelven történik. „így tanulta — írja

26 Tömörkény —- az egyik katona a másiktól, mert sokan így íratták haza leveleiket... Minden betűt külön nekifohászkodással vetett a papírosra, azért is volt belőlük annyi betű kimaradva. Azért is mondta a katonanyelv, hogy a levelet nem írják, hanem rajzolják. Minélfogva ritkán is küldtek, mert nehéz volt a rajzolása... Csak éppen tudatták, hogy megvagyok, s küldték a tiszteletet a sógoréknak, a többi rokonnak és a szomszédoknak. A tisztesség az volt bennük, ha mindenki megtalálta benne a maga nevét, még a lány is, akit tiszteltetett a levél rajzolója. Az írás vége azután megint csak a jó egészségről beszél, meg arról, hogy majd csak megsegít az Isten. És a végső szó ebben a mondatban, hogy: melyhez hasonló jókat maguknak is kívánok." 25 A kaszárnyai életben belülrekedt, de visszaemlékezésekben fölbukkanó szavak : abláz (a hadgyakorlat végét jelző kürtszó), capistráng (takarodó), címörkomédiás (zimmerkomandant, vagyis szobaparancsnok altiszt), csajkaantrét (ebédre sorakozó), csákóbordó (díszcsákó), egrecérplacc (katonagyakorlótér), ezörleves (daraleves), fáni (ezredzászló), furvézer (szekerészkatona), gavalléta (a katonaágy fejtől és lábtól való vasálványa), hornyista (századkürtös), krumplivirág (az őrvezetői rendfokozat egyetlen csillaga), örömlajbi (katonai ujjasmelény, Aermelleibel), pikétház (őrbódé), tambur (katonai dob), ubikáció (kaszárnyai lakóhelyiség) és több más. Előfordulások megnevezése SzegSz. Passim. Összehasonlításul Felszeghy Ediltrud, A császári és királyi hadsereg nyelve Magyarországon. Budapest 1938. A mi nyelvi dokumentumainkat nem ismeri. 26 A kraszniki csata 66. A katonalevelekről még ugyanott 42, 60, 71, 90, 338, 541. Föltetszik a hajnal 305. A Móra Ferenc Múzeum ajándékunkból mintegy 100 első világháborúból való szegedi katonalevelet őriz. 78