Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Ruháim, ruháim, legszebbik ruháim, Szögrűl lehulljatok, összeboruljatok, Úgy tudja mög anyám, hogy engöm sirattok ! Beugrott Duna közepibe, Halászok kifogták csütörtökön délre. Legszebbik ruhái szögrű lehullottak, Szögrű lehullottak, össze is borultak. Arrú tudta mög az anyja, hogy möghalt a lánya. A TÖRÖKTŰL HAZASZÖKÖTT LÁNY (Piros szép Örzsébet). Egyedülálló szöveg (Padé). Vargyas helyesen írja,

21 hogy „a Szeged vidéki balladák a török uralom alatt elszigetelődött és középkori hagyományait megőrző magyarság hagyományaiban maradtak csak fönn, s egymásra sokban hatottak. Töredékes voltukban is valami összefüggő hagyomány-részt tartottak fönn. A töredékességet sokszor mesei elemekkel pótolják ki." Folydogál, folydogál a szép Duna vize. Rajta mosakodik Piros szép Örzsébet. Rajta mossa, rajta két szép fehér karját, Két szép fehér lábát, piros szép orcáját. Mingyá ott mögfogta a föl-török basa. Mönnek ük, mönnek űk Törökország felé. Eccör csak azt kérdi a föl-török basa: Piros szép Örzsébet, szeretsz-ë engömet? Ha nem szeretnélek, mög se fogtál vóna ! Mönnek űk, mönnek űk Törökország felé, Mögént csak azt kérdi a föl-török basa : Piros szép Örzsébet, szeretsz-ë engömet? Ha nem szeretnélek, mög sëm fogtál vóna! A föl-törököknél esik nagy vendégség, Álom bort is iszunk, Piros szép Örzsébet. De të mög ne igyad, ha szeretsz engömet, Mer ha të megiszod, örökre elalszol ! A többit mögitta, de ű mög nem itta, A többi elaludt, de ű el nem aludt. Mögfordult, mögfordult a hazája felé, A hazája felé édösanyja felé. Nyisd ki anyám, nyisd ki rostélyos kapudat, Nyisd ki anyám, nyisd ki gyantáros ajtódat, Mer mingyá ittlepnek azok a sátányok ! Mikor mán az anyja beeresztötte a lányt, akkorára odaértek a törökök. Mönj el sátány, mönj el, ne késértgess engöm ! Nincs énneköm lányom : Dunába halászom ! Kilenc hete elmúlt, miúta keresőm! Tizönkét forgácsom Dunába keresi.

22 Elbútatta a lányát, nem tanálták mög a törökök, oszt elmöntek. FIA-RABOLTA ANYA. A ballada a legrégibb középkori témák közé tartozik.

23 Nálunk leginkább a szegedi táj őrizte meg : Szöged, Tápé, Szőr eg, Deszk, Dorozsma, Tornya. A testvérek között, esetleg szülők és gyermekek között akaratlanul elkövetett, tragikus vérfertőzésről szól, amely nálunk a török idők emberrablásaihoz kötődött. A kötött, nyilván dalolt balladai szöveg megkopott és prózai elemekkel egészült ki. A deszki változat, Kálmány gyűjtése : 21 Vargyas II, 319. Kálmány II, 4. 22 Kálmány megjegyzése szerint : Vízön úszó égő szurkos forgács. 23 Vargyas II, 365. Kálmány III. 196-198. Dorozsma Nyr. 1879, 180. Tapai változat: 1. Tört. mondáink:Tatárjárás... Kopottabb prózaszöveg. 558