Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
A virágénekek hangját, a Balassi-hagyományt, egyben közköltészjetünk évszázados folytonosságát idézi 10 többek között egy morotvai szövegünk: Ződ erdő harmatját, Piros csizmám nyomát Hóval lepi a szél, Hóval lepi a szél. Ződ erdő zúgása, Vadgalamb szólása : Kedves galambomnak Szíve dobogása. Az rúzsám sírása : Gyöngyharmat hullása. Mind a két szöminek Könnye kihullása. Ne sírjál galambom, Mögsegít az Isten ! Úgy se maradhatnánk Árván mind a ketten. Nagyon fáj a szívem, Kívül-belől érted, Múta a szerelmet Mögismertem véled. Áldjon mög az Isten Szívem legjobb gyöngye ! Hogyha az Űristen Eztet így röndölte: Életöm, halálom, Holtig fölajálom, Kedves, édös rúzsám Tűled nem sajnálom ! Szívemhön szorítlak, Mint égy bazsarúzsát. Fogadom, éltömbe Hogy nem szeretök mást. Akármőre járok, Akármőre löszök: Rúlad édös rúzsám Mög nem felejtközök. Kérőm a Teremtőt, Adjon áldást reánk, Hogy egész halálig Szerethessük egymást. A Rákóczi-nóta Kálmány 1! ajkáról : táján Szajánban jegyezte föl 11 egy Biczók nevű barkácsoló ember Rákóczi, Rákóczi, Ó, Bivaj Bocskori! Ó, Bivaj Bocskori! Kitíltódott Rákóczi. Valóban kimondván : Nem taposod többet Szép Magyarországot. Úgy is ki vagy tiltva Mindön ivadékoddal. Nem taposod többet, Mert tudom szeretnéd : Még fő nem tanálod Mindön ivadékod. Lásd mög, lásd mög, lásd mán, Hogy gondolkozol mán ! Lásd, hogy mögbánod mán, Hogy gondolkozol mán. Mögszánta dógait, Sajnáli országit. Kitíltódott Rákóczi Szép Magyarországbul, Nem taposod többet Szép Magyarországot! Bizonyos sajnáli Mindön gyermököstül, Holtig való bánása: Hogy lőhet szánása. Bizon, bizon mondom, Szépen jól is mondom : Sajnál Magyarország Mindön ivadékostul, Még a gyermöke is Mindég sóhajt tégöd. Rákóczi, mikor të Mögfordítottad Lovadnak patkóját : Az elejit hátra, Mölly szöröncsétlen voltál, Akkor mit mondottál? 10 Kálmány II, 45. 11 Kálmány III, 43. A kurucpörben állandó hivatkozás történik erre a szövegre.
