Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
A márciusi hó, másként báránymosó hó, koratavasszal szállingózó hó, havaseső. Ha a lányok megmosdanak benne, majd szép tiszta lesz az arcuk, bőrük. A hatalmas téli hófúvás régies neve hósivány. Annak a fénynek, amelyet kint a pusztán a legborultabb éjszakén is a hó vet, hóvilág a tanyai neve. A jég fajait Tömörkény 187 így sorolja föl : „van vékonyjég, van kérögjég, van bűrödzés (=egészen vékony jég), van hínárjég, van vérjég. Ez a legkülönb, mert ez olyan sűrű, mint az üveg." A jégfölleg tarjagos, hömpölygő nyári felhő, amelyből jég is hullhat. Ha jégeső esik, ki kell vetni a szabadba a sütőlapátot, meg a fejszét, akkor majd eláll. Padén a sütőlapátot színcsorgásba állítják. Szatymaziak szerint a baltát ilyenkor élével fölfelé kell kitenni, mert így a fölleg kettéoszlik, és a jégverés elmarad. „Amelyik határon halottat szállítanak keresztül — tudósít 188 Tömörkény — annak a határnak termését elveri a jég. Sokfelé megesett, hogy megtámadták a halottas szekeret. Mikor Istenben boldogult édesanyám a pusztán meghalt, és hazahozattuk, [= be a Városba, Szegedre], a kocsit le kellett takarni, hogy ne látsszon rajta a koporsó, s előtte is, utána is haladt egy-egy kocsi vasvillás emberekkel hogy valami esetleges támadást megakadályozzanak." Hogy nyáron ne legyen jégverés, a kiszomboriak jeget olvasztanak, ha egyébként Jégtörő Mátyás napján fagyos az idő. Nyilván szintén a jégverésre vonatkozik a boszorkánypörök egyik szűkszavú megjegyzése: 1728. Vak Horváth Istvánnét a temetőbe temették. Jég van a szájában a szemfedelét maga eszi, még nem egészen. Ha megteheti, nagy szükség lészen. 189 Nekivágtak, nekivágnak gyalogosok is a Tisza jegének. Hiába a tilalom, a szerencsétlenségek emlékezete. „A parti ember — írja 190 Tömörkény — mikor hídnak kezdi használni a jeget, azért nem megy vaktában neki. Mert ez nem olyan egy darabból összeállott jég, hanem úgy foltozódik egymáshoz, ahogy a jegek fölülről úszkálnak... No most már mindezeket szépen ki kell tanulni, hogy melyik az erősebb, melyik a biztosabb. így válik a próbálgatok nyomán az út kanyargóvá. Három lány az útra tér. Lehet, hogy az úton még el lehetett volna menni, de hajnal volt és köd, és aki elől ment, rossz felé lépett... Eltűnt, meg fölbukott... A víz a leányt a jég oldaláról beszívta, magához vette, homokos ágyba beletemette. Levitte azon sokak, ezrek és tízezrek közé, akik az idők végtelen folyamán mind így szálltak alá a vizek rejtelmes tömegébe. A jég pedig, miután érte így halál történt és áldozat hozatott, másnap a vízen lassan megindult... Tömörkény itt nem a maga érzéseit, hanem a nép szorongásait, az elégtétel és engesztelés balladai sejtelmét, a természet archaikus szemléletét fejezte ki. 187 Napos tájak 162. les A kraszniki csata 237. 189 Reizner TV, 391. 190 Hajnali ködben 176. 466