Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
Tömörkény egyik alakja: „amöddig szivárványt láthat az embör, nem lösz vége a világnak." Ha a tavaszi ég szivárványának piros színe erősebb: sok bor, ha pedig a zöld: sok búza lesz. 180 Kálmány följegyzése szerint 181 a szivárvány szívja föl a földről a vizet, amely innen a felhőkbe kerül. Ezekből hullanak a vörösbékák, amelyek kettévágva, rászorítva elvágják a pokolkeletet. „Ha sok szivárvány jár — írja 182 Lakatos Károly — szárazságot, vizek fogytát jövendölte belőle a rétlakó hálóvetők tudománya, merthogy a szivárvány elszívja a vizet a földtől. Azt is mondják, hogy a sárgaság a szivárványban sok németet jelent." A nyári reggeleken keletkező harmat hiedelemvilágából kiemelkedik a máig emlegetett harmatszödés, harmathúzás, amelyről bővebben Szent György napjának hagyományainál emlékeztünk meg. A régi öregek nagyböjtben csak olyan ételt ettek, amelyet a harmat nevelt, tehát növényi eredetű táplálékot. A koratavaszi hidegharmat még nem azonos a dérrel, amelynek különben cigányharmat a tréfás neve. A fehér ködszerű mészharmat, Tömörkénynél lisztharmat: a növény: paprika, borsó, uborka levelét megkeményíti, és fejlődésében hátraveti. A füvön, virágon gyöngyöző harmatot főleg nótában gyöngyharmat néven emlegetik : Betyár legény bujdosik az erdőbe, Azt se tudja, mikor ér a végire. Nyárfalevél derékalja, párnája, Gyöngyharmat a takaródzó dunnája. Aki üdén, fiatalosan szép: olyan mint a gyöngyharmat. Üssön beléd az istennyila: simogasson mög a gyöngyharmat, amik áfákat hasigati (tréfás). Ha a harmatcsöpp vörösbe játszik, akkor vérharmat a neve. A harmateső — mint láttuk — kisebb nyári korareggeli eső. A harmatot körülíró tápai találóskérdés : hód elejti, nap jőkapja. A dér és köd képzetköréről nincs ismeretünk. Csak annyit hallottunk, hogy a köd a tanyaiak szerint söpörni szokta a virágzó gyümölcsfákat. A hó szegedi hagyományvilága igen szegényes. Amikor a gyerek kérdezi, hogy miért, honnan esik a hó, ezt a feleletet kapja : kiszakadt az angyalok dunnája. A hajdani télkihordásról, a hóembernek a Tiszába döntéséről a farsangi szokásoknál emlékezünk meg. Tömörkény utal rá, hogy valamikor a gyerekek szétvetett lábbal, kinyújtott karral belefeküdtek a hóba: Krisztust csináltak. 1 ** A nagyon fehér : fehér, mint a hó. Aki hoppon maradt, az már Dugonics szerint 184 is: kimaradt, mint kutyaszar a hóbú. Soha: majd ha fagy, hó lösz nagy. Másként: majd ha fagy, hó lösz nagy, répa teröm: vastag, nagy. Tápai találóskérdés : tiszta fényös születésöm, lucskos-sáros temetésöm. Kisiratosi változata: szép fehér a születésöm, csupa sár a temetésöm. Ugyanonnan: vízre esik: eltörik, küre esik: nem törik. Más : a nagy méhkas sűrűn rajzik, ha nap süti, mind elázik. lb& Szegedi megkülönböztetés szerint a ritkásan szállongó hópehely a pillehó. Finom, porszerű a porhó. A tűhó Tömörkény szerint 186 ritkás és igen apró. Ha a földre ért, az összes havak között ez a legszilárdabb. A láb alatt ropog. 180 Kovács J., 376. 181 EA.2811. 182 A régi szegedi halászok jelképes madarai.YLifon. 1910,83. les Akrasznikicsata488. 184 Példabeszédek 1,196. 185 Iratosi kertek alatt 226. 186 Célszerű szegény emberek 124. 30 Évkönyv 465
