Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Sok, igen használható népnyelvi anyagot találunk a modern szegedi szépírók, így főleg Tömörkény, Cserzy Mihály és mások műveiben. Móra Ferenc szókincse részben lírai jellege, részben a félegyházi és szegedi nyelvhasználat közötti ingadozása, az özésben annyiszor feltűnő bizonytalankodása miatt, csak óvatosan, népünk szóállományából kiindulva használható föl. Móricz Zsigmond Rúzsa Sándorról szóló regényeinek szegedi tájszavai, szólásai a mi, akkor még kéziratos gyűjteményünkből származnak.

8 A szegedi hírlapírás a magyar újságtörténetnek alighanem legszebb, legismertebb teljesítménye közé tartozik: erkölcsi puritánság, és odaadó népszeretet büszke tudatossággal vállalt provincializmus és európai látókör az írnitudás klasszikus egyszerűségével, a „célszörű szögény embörnek" és szavának szeretetével, irodalmi kultuszával nyilatkozik meg bennük. Csak néhány név : Nagy Sándor (1836—1919), Mikszáth, Palócz László (1859—1932), Gárdonyi, Móricz Pál (1870—1936), TápaySzabó László (1874—1941), Terescsényi György, Sz. Szigethy Vilmos (1877—1956), Magyar László (1900—1970) és még olyan sokan osztoznak a Város nyelvi igézetében: a tömörség, érzékletesség, nyelvi ihletettség művészetében. Mint láttuk, Szeged irodalmi élete, nyelvi virágzása már a XVI. században bontakozik. Ettől kezdve a szegedi népnyelv szavai és szólásai, ízei és fordulatai szüntelenül gazdagítják irodalmi stílusunkat, Szegedi Lőrinc és Tar Benedek színes szólásai, Dugonics hatalmas nyelvi hatása, Kálmány Lajos népköltési anyaga a szegedi szónak mind szélesebb területet nyitnak meg a magyar nyelvformálás világában. Mikszáth stílusa elsősorban a szegedi népnyelv hatására válik tömörré, élővé. Fiának vallomása szerint Gárdonyi „a rövidszavú észjárást" itt tanulta meg. A Göre Gábor ö-ző tájszólása is szegedi benyomásokból épült föl. Lehetséges, hogy elsősorban a szegedi származású, illetőleg a szegedi népnyelv iskolájában nevelkedett írók : Mikszáth és Gárdonyi, Tömörkény és Móra hozzák az elbeszélő irodalmi nyelvet az élő, beszélt nyelv meghitt közelségébe. 8 SzegSz. I, 15; Bálint S., A Rózsa Sándor műhelyéből. Móricz Zsigmond születésének 90. évfordulóján. Tiszatáj 1969,658. 409