Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

BÚCSÚJÁRÁS A búcsújárás, zarándoklat a hitbeli bűnbánatnak, vezeklésnek és elégtételnek,, az emberi megnyugvás keresésének archaikus megnyilatkozása. Kivonulás az otthoni környezetből, ahol minden a munkára, mindennapi feladatokra és kötelességekre emlékeztet, lelkierő gyűjtése a további helytállásra. Mint ismeretes, a zarándoklat nemcsak a kereszténységben, hanem minden nagy vallási rendszerben megtalálható. A búcsújárás legtöbbször közösségi megnyilatkozás. Egy-egy falunak, városnak hívőserege régi fogadalom, esetleg évszázados hagyományok nyomán évről-évre elzarándokol egy vagy több kegyhelyre, ahol a maga, de az otthonmaradottak számára is égi segítségért és kegyelemért, emberi boldogulásért könyörög. A betegség hagyományvilágánál már megemlékeztünk a szegedi népnek 1460 táján Kapisztrán Szent János újlaki sírjához való tömeges zarándoklatáról,

106 továbbá egy szegedi vargának Remete Szent Pál budaszentlőrinci ereklyéihez való magányos vezeklő útjáról (1490).

106 Bizonyos, ha nincs is rá forrásbeli tanúságunk, a mi népünk is biztosan megfordult a középkor végén Váradon Szent László, Csanádon Gellért püspök sírjánál, továbbá Bátán, ahol a híres Szentvér ereklyét őrizték. Idehaza a Városban hasonló ereklyét tiszteltek, amelyről más helyen emlékezünk meg. Számosan jártak búcsút Rómában, és léptek be az ottani Szentlélek-társulatba.

107 Tudunk Szegedi Miklós aacheni zarándokútjárói (1499) is.

108 Tudjuk, hogy a búcsújárás a barokk időkben valósággal újjászületett, és most már nemcsak messze földre, híres ereklyékhez, hanem csodatevőként emlegetett hazai Mária-képekhez, szobrokhoz is zarándokoltak. Ezek olykor híres külföldi kegyképek másolatai, utánköltései. A föléjük emelt templomoknak, kápolnáknak sokszor volt tájképző hatásuk is. Néprajzi, népéleti sajátosságaikkal a kutatás csak újabban kezd komolyabban foglalkozni. A szegedi nagytájnak szakrális népéleti központja hosszú időkön át az alsóvárosi templom, de beletartozott majd két évszázadon át Máriaradna vonzási körébe is. Vékonyabb barokk szálak fűzték még Máriacell,

109 Mátraverebély,

110 Makkosmária

111 kultuszhelyekhez. 105 Szeged reneszánsz kori műveltsége 111-124. Vö. még: /. Mazuran, Cudesa Ivana KapistranaMiracula Ioannis de Capistrano. Ilók. A. D. 1460. Historijski Arhivu Osijeku. Fontes Históriám Esse. kiniet Slavoniae spectantes. 4. Osijek 1972. íoe pásztor L., A magyarság vallási élete a Jagellók korában. Budapest 1940,104. 107 Szeged reneszánsz kori műveltsége 44. 108 IványiB., A szegedi dominikánus rendház története (1318—1929). „Credo" 1935, 81. 108 Bálint S., Egy ismeretlen szegedi városkép. MFMÉ. 1958/9, 191. Uő: Zu einem Mariazeller Votivbild. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde 1965,45. 110 König К., Hatszázéves ferences élet Szécsényben. Vác 1931., 224. 111 Kegyképének barokk mását az alsóvárosi templom múzeuma őrzi.. 370