Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Régebben — századunk elején — Össze is gyülekeztek az idősebb, egy koszorúba tartozó szomszédasszonyok, akiknek már estefelé a ház körül nem volt dolguk, ama társuk hajlékában, ahol nyugodtan imádkozhattak, énekelhettek. Valaki fölolvasott, főleg a „Makula nélkül való Tükör"-ből. Ez leginkább Mária-ünnepek vigiliáján, továbbá szombati napon történt. Ilyenkor fehér kötényt kötöttek maguk elé és fehér kendőt a fejükre. Meggyújtották a Boldogasszony tiszteletére a szombati mécsöst is. A dolgozó, elfoglalt család örült, szinte áldásnak tartotta, ha volt egy állandóan templombajáró, imádkozgató öreg tagja, aki mondogatta is : én mán csak így tudok segíteni. 24 Évkönyv 369