Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
ajánlja szeretőjét az ördögnek. Tápaiak a káromkodó gyereket így ijesztgetik : megállj, evágja a pap a nyelvedet! A pap személyéhez fűződő szólásokban sok a humor, illetőleg társadalmi kritika. A kapzsi ember: telhetetlen, mint a papok zsákja. Aki szeret uraskodni: uradzik, mint a pap kutyája. Fölületesen takarít : csak ott söpröget, ahon a papok táncolnak. Tréfás átkozódás:ye«e a papodat, kár volt megkeresztelnie. Játékos fenyegetőzés : papod, kántorod ne lögyön! Egyedül Isten a jó : jobb az Isten száz papnál. 9 * Szintén Dugonicsnál: Beszél a barát, alamizsna a vége. 35 Másként: barát zsák, kántor torok nehezen telik.™ Aki elfogad valamit, de nem kérdezi meg, hogy mivel tartozik érte: barátgarassal fizet. 37 Ismeri — nyilvánvalóan szegedi éveiből — Mikszáth is. 38 Aki nagyon tele van valami mondanivalóval és folyton arról beszél : tele van, mint kántor allelujával. A barát, vagyis franciskánus, régi szegediek ajkán franciskányos szerzetes, különös tiszteletben állott hívő népünk körében. Ennek nyilván nem csak az az oka, hogy sorsában a hódoltság alatt is megosztozott és nem csupán lelki malaszttal vigasztalta, hanem orvos híján két évszázadon át gyógyította. Mellette állott a délvidéki, temesközi, majd homoki kirajzásokban. Hajdani népünk bőven élt a barátok exorcizmusaival, különleges áldásaival is. Rendi hovatartozása szerint a szegedi nép is az idők folyamán különbséget tett a szigorú regulájú cseribarát, cseri falábúbarát, szürkebarát, és az enyhébbé váló feketebarát, továbbá a legújabban a vörösbarát, végül a felsővárosi m'énorita között. Aki nem vállalta a regula 1900 táján elrendelt szigorítását, az ő szemében ëmaradt barát lett. A fölszentelt szerzetes a misemondó barát, barátpap, a laikus testvér pedig hajdani szegediek ajkán parasztbarát. À klastrom, barátklastrom, öregek ajkán kommen, azaz konvent feje régen a papgazda, gárgyán, újabban házfőnök, főúr. A kegyesrendi paptanároknak népünk ajkán pihárista, pilárista volt a nevük. Az alsóvárosi barátokhoz, kolostorhoz, templomhoz fűződő mondákat, legendákat, hiedelemvilágot más összefüggésben mutatjuk be. Tápai tréfás találóskérdés: mi a különbség a barát mög a hurka közt? A hurkát a két végén, a barátot meg a derekán át kötik meg. A fapapucsban járó barát körülírása : fán jár, nem madár, kötél van a derekán. Kálmánynak köszönjük egy ritka érdekességű, egyházi gyökérzetű találóskérdés 39 följegyzését: az az embör, ami nem embör, bemönt abba a kertbe, ami nem kert. Úgy mögütötte azt a madarat, ami nem madár, egy kűvel, ami nem kű, hogy mingyá l'éesött a farul. Az a fa, ami nem fa. Megfejtése : pap, temető, bőregér, kőkereszt darabja, keresztfa. Katona Lajos ehhez ezt a XVI. századbeli kéziratos latin bejegyzést közölte 40 a Gesta Romanorum 1494. évi, az esztergomi főegyházmegye könyvtárában őrzött példányából : homo non homo, videns non videns, percussit, lapide non lapide, avem non avem, super arbore non arbore. К paplakodalom, paplagzi az újmisés pap ünnepélyes bevonulása a templomba, a primicia és utána vendégség. Egy múlt századi szegedi újsághír szerint 41 az újmisésért processzió szokott menni 84 Példabeszédek és jeles mondások II, 28, 33. 85 Példabeszédek II, 8. 86 Példabeszédek II, 108. 87 Példabeszédek 1,126. 88 Szent Péter esernyője. Budapest 1910,17. 89 Kálmány 1,163. 40 Katona L., Homo non homo. Ethn. 1900,190. 41 SzH. 1867,67. sz. Vö. még SzH. 1882,10. sz. 338
