Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
szevetve Tömörkény — az emberek minden alkalommal kiszedik a fejükből a kalapot, ellenben ha Isten tiszteletére délben zúgásnak, kongásnak indulnak a harangok, akkor a kalapok e fejeken maradnak, mintha oda volnának kötözve. Kitudhatatlan nép a városi nép és valóban nem lehet megmondani, hogy miért is laknak ilyen helyeken emberek. Vajon emberek-e ezek?" Tréfás harangutánzókat népünk is emleget. Ferenczi János följegyzése szerint a gazdagnak az öregharang így szól : mente, dolmány, a szegénynek csak a kisharang húzza: ringy-rongy. A tápai harang szegényhalottnak ezt kongja: ringye-rongya, gazdagnak: bunda-bunda. Csókán a nagyharang szava: úrnak-úrnak. A kis csöngettyűé: szögénnek-szögénnek. Nagymásodiké: décbunda. Mindé a nagyharang kivételével: ringy-rongy. A szőregi kisharang: cékla, karaláb! cékla, karaláb! a középsőé: jó nóta, papnak vót!jó nóta, papnak vót! Nagyharang: harangozó is részt vött benne, kántor is! harangozó is részt vött benne, kántor is! 2S E tréfás hangutánzókból is kitűnik a halott tisztességéért és nyugalmáért való harangozás kultikus jelentősége, amelynek eredeti célja nyilvánvalóan a gonoszok elriasztása. A gonoszoké, akik a lelket a jámbor hit szerint maguknak akarják megszerezni és kárhozatra juttatni. Tápén hírharang néven emlegetik azt a harangszót, amellyel bejelentik, hogy a faluban meghalt valaki. Felnőtt férfit három, asszonynépet két, gyermekhalottat pedig egy csendítés illet. Ez a bejelentés a csengő hangú lélökváltságharang, majd az összes többi harang, tehát minnyájának megkondításával történik. Öngyilkosnak régebben nem harangoztak. A tanyai harangot régebben újra fölszenteltették, ha gondatlanságból öngyilkosnak, vízbefúltnak harangoztak vele. Annak a harangszónak, amely a tápai halottat, Uetőleg temetési menetet a háztól a temetőig kíséri : késérőharang a neve. Déli vagy esti harangszó után a ravatalon fekvő módosabb alsóvárosi halott tisztességére rendelt hosszabb harangozás volt az eggyórás. A harang „a kis halottakkal könnyebben bánik el — elmélkedik Tömörkény —, ellenben az öreg halottat hosszan és szomorúan siratja. Az onnan van, mert az öreg halottak lelkének hosszabb ajánlás szükségeltetik. De meg oda tekintély szempontjából is a hosszú harangszó kell. Ha Kutyurkáék kis fia meghalt, elég annyit kiáltozni szét a háztetők fölött: Kutyurka Gáspár, Kutyurka Gáspár, Kutyurka Gáspár. Ellenben meghal, teszem azt öreg Bíró András (úgy is eleget élt már), akkor máskép szól a harang, a lélekcsöngetyűvel egyetemben: Öreg Bíró András uram möghalt. Adj Neki Uram Isten Örök Nyugodalmat. A nagy betűk itt azt mutatják, mikor kettőztet a harangozó a kötéllel." Manapság már nagyjából eltűnt a halottért való harangozásnak hagyományos, gazdag rendje. Még mindig megszólal azonban a lélekharang, vagyis az a temetői kisharang, amelyet a halott lelkének üdvösségéért csöndítenek a búcsúztatás és elhantolás között. Az idősebb nép a harang részeinek, kellékeinek is mágikus-szakrális erőt tulajdonít. A tápaiak szerint nyavalyatörős betegre a nagyharang kötelének kocát kell rákötni. A tápai hagyomány arról is tud, hogy a jószágot rontás ellen úgy kellett megvédeni, hogy a kötőfékjébe a harangkötélből fontak néhány szálat. Ha a kofa vagy kereskedő a nagyharang köteléből vagy akasztott ember ruhájából vág és árusító helyén rejti el,Debreczeni János gyűjtése szerint, minden portékáját áron fölül is el tudja adni. A szegedi nagytáj új települései a közösségi élet jelképének és oltalmának érezték a harangot. Templomépítésről — a gyökérverés gondjai miatt — egy ideig még nem 26 Kálmány Ül, 97,291. 333
