Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Gondoltak arra is, hogy a Dugonics térre, a Kárász utca déli tengelyébe építik. A Boldogasszony sugárút és a Szentháromság utca északi összeszögellése, a mai Hősök kapuja tájéka is szóba került. A modern város szégyelleni kezdte az ódon Palánkot. Lázár György polgármester a Dömötör-templom lebontása mellett kardoskodott. Barátai, hívei, hivatalnokai természetesen egyetértettek vele. Varga Ferenc helytörténetíró, palánki plébános (f 1907) azonban nyíltan hangoztatta, hogy éltével is ellenáll ennek a szándéknak: az első csákányütés, amelyet a templom falába vágtak, őt fogja halálra sújtani. Mellette állott Pálfy Ferenc polgármester is (|1905). Haláluk után az érzéketlen új plébános idejében már nem volt akadálya a bontásnak. Az egyszerűbb nép Isten büntetését látta Lázár megbénulásában, Jászai plébános hirtelen halálában és a Fogadalmi Templom Egyesületet közvetlenül irányító Ivánkovits Sándor városi főszámvevő öngyilkosságában. A pusztulás fájdalmát kétségtelenül enyhíti a Dömötör-torony kibontása, amelynek megmaradásáért a hivatali és egyházi hatóságok véleményével szemben Móra Ferencnek és furcsa módon a baloldali közvéleménynek kellett kemény harcot vívnia.

16 A Fogadalmi Templom 1914—1930 között épült föl. A főoltár mögött körívben haladó kő domborművek az árvíz egyes mozzanatait örökítik meg. A szentély egyik stallumán ezt a bibliai szöveget olvashatjuk: RENATA AQUA ET SPIRITU SANCTO vagyis : újjászületett a vízből és a Szentlélekből. A templom egyúttal püspöki székesegyház (dóm) is. Terén vannak a Szegedi Ünnepi Játékok.

lb Az újszegedi, Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom nevét az magyarázza, hogy az árvíz után az újszegedi ligetet a királynéról hivatalosan Erzsébet-ligetnek nevezték el. Ez azonban, sem pedig Újszegednek hasonló eredetű Erzsébetváros neve soha nem került bele a népi nyelvhasználatba. Erzsébet királyné tragikus halálát a kegyelet részben a máig megjelölt ligetbeli emlékfák ültetésével, részben — mint a monarchia több városában — templom építésével iparkodott emlékezetessé tenni. Amikor tehát az újszegedi templom titulusának megválasztására sor került, a királyné keresztneve nyomán a mi Szent Erzsébetünk lett a védőszent. Ezt az újszegedi virágkertészek a rózsacsoda miatt is találónak, magukénak érezték, amiről a templomba hordott rengeteg virág is tanúskodik évközben, de főleg a búcsú napján. Az újabb évtizedekben épült móravárosi (Szentkereszt fölmagasztalása), Petőfitelepi (Jézus Szent Szíve) és tarjáni (Szent Gellért első csanádi püspök) templomok a helyi néphagyományba nem épültek bele. Szeged szabad királyi város egészen 1945-ig kegyura volt a tápai, kisteleki (István) mórahalmi (László), balástyai (Antal), szatymazi (István), röszkei (Antal), ásotthalmi (Jézus szíve), domaszéki (István), zákányszéki (Szentháromság), átmenetileg a szöregi (Katalin) templomnak is. A védőszentek megválasztását leginkább a nemzeti érzés magyarázza, különös helyi kapcsolutak nincs. Kivétel Tápénak középkori és Szentmihályteleknek új Mihály arkangyal- és Röszkének Szent Antal-titulusa. Mihálynál régi patrónus föltámasztásáról van szó, Antalt pedig azért választották mert a szegedi nagytáj paprikatermelő népe őt tekinti védőszentjének. Magához a templomhoz számos, részben közismert szegedi szólás fűződik. Aki elszegényedett és koldusként a templom elé kellett állania, hogy alamizsnáért könyö16 Rerrich В., A szegedi templomtér. Budapest 1932. Benne Móra F., Templomtéri víziók. 18 A kiterjedt irodalomból Lugo

si D., A szegedi szabadtéri játékok története. 1931-1937. Budapest. 1938. 328