Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

földjébe. Álmában mindig sírtak-ríttak, nem hagyták nyugodni. Kétségbeesésében Engi Tüdő Vincéhez fordult tanácsért, aki az asszonyt megszánta. Imádkozott fölötte, majd azt tanácsolta neki, hogy hét esztendőn át hét-hét kenyeret süssön hét szegénynek. Utána ültessen föléjük egy rózsafát, hogy ha már nem élhettek, legalább virágozzanak ezen a földön. Többet aztán nem is sírtak és a bűnös asszony megnyugodott. Halála után a rózsafa kiszáradt.

22 A Boldogasszony ágyában meghalt asszony — bármilyen bűnös is volt egyébként — öregek hite szerint azonnal ödvösségre jut, üdvözülni fog. A hiedelem nyilván bibliai eredetű. Pál apostol írja : üdvözülni fog, ha gyermekeket szül (Timoteus 1.2. 15). A koraszülött, másként idétlen gyermekről Kálmány azt a verbicai hiedelmet örökítette meg,

23 hogy amikor az emberiség kipusztul, az idétlen gyermekek talpra állanak, és az övék lesz a világ. Alsóvárosiaktól hallottuk, hogy egy helyen valamikor koraszülöttet temettek el a kamrába. Erről más a házbeliek közül senki nem tudott. Minden áldott éjszaka csörömpölt, megnyomta a ház lakóit, a maradékokat megette. A keresztségre váró újszülöttnek Nemtudomka, olykor Pogányka a neve, hogy a gonoszok se tudják a nevén szólítva megrontani, elveszíteni. Anyja régebben nem szoptatta, pogányt nem táplált, ezért is siettek a megkeresztelésével. Tápén még a századfordulón is úgy tartották, hogy az újszülöttnek karácsony böjtjére nem szabad keresztelenül maradnia. A Luca alakjától való szorongás magyarázza, hogy a tápaiak letagadják, ha ezen a napon születtek. A kereszteletlen gyereket nem szabad magárahagyni, mert a gonoszok, más magyarázat szerint a Szépasszony és társai vagy váltott gyerekkel cserélik ki, éváltik, vagy pedig megdarabolják az arcát. Egész életében meglátszik majd rajta a vagdalás nyoma, sőt esztendőről-esztendőre a vére is kiserked. Sándorfalviak szerint a táltosok csavargatnák ki kezét lábát. Hogy mindennek elejét állják: olvasót kötnek a pólyájára, felállítják a söprűt, a macskát meg becsukják hozzá, hogy a kisded egy percre se maradjon egyedül. A verbicai nép a múlt században a váltott gyerekről úgy beszélte, hogy amikor az asszony szüli a gyermekét, akkor a boszorkányok odamennek, a főzőkanál nyelére tojáshajat húznak: nagyfejű gyerek kerekedik belőle. Ezt otthagyják az anyánál, az övét meg elviszik. Ahogy a boszorkánygyerekkel, az ő gyermekével is úgy bánnak. Ha macska van a szobában, vagy ha az igazi gyermeknek az édesapja a kalapját a szúnyoghálóra teszi, akkor nem cserélhetik ki. Ha gyanakodtak, hogy az anya magzatát a gonoszok kicserélték, akkor próbára tették a váltott gyereket. Szőregiek ajkáról jegyezte föl

24 Kálmány, hogy amikor a váltott gyerek sokáig nem tudott szólni, sem járni, csak a feje nőtt neki — akkora feje volt már mint az embernek — vettek neki új bögrét, új kanalat, mert mindig tejre volt éhes. A bögrének kicsinek, a kanálnak pedig nagynak kellett lennie. Most lestek a kulcslyukon, hogy mit csinál a gyerek. Tejeskását adtak neki, háromszor is elkezdte: Hm, hm, hm! Nagy kalán, kis bögre, Hogy köll önni belüle? Mindjárt tudták, hogy váltott, és akkor sütőlapátra vetették. A hiedelem szerint ilyenkor a boszorkányok ijedtükben a magukét elviszik, és az anyáét teszik a helyére. Tápén a kereszteletlenül meghalt, vagy halva született gyermeket rögtönzött ládikába éjszakának évadján temette el még nem régiben is néhány felnőtt férfi családtag a temető árkába. Akadnak elszomorodott tápai szülők, akik titokban mégis megkeresztelik őket és nevet adnak neki. Csanyteleken a múlt század elején a bába a háztelken földelte el. Kálmány jázovai följegyzése szerint a keresztségét nem ért gyermeket ki szokták ásni. Azt tartják, ha az ujjait meggyújtják : ha száz lélek alszik isr a házban, egy sem bír fölébredni. A kereszteltlenül elhalt vagy halvaszületett gyermekről öregek között még ma is 22 Grynaeus Tamás gyűjtéséből. 23 Világunk alakulásai 73. 24 Gyermekijesztők 11. 29