Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

LUKÁCS (okt. 18.) evangélista a régi céhvilágban a mészárosok egyik szegedi védőszentje,

302 minthogy evangéliumának az áldozati ökör a jelképe. VENDEL (okt. 20.) a gazdák, pásztorok, főleg a. juhászok védőszentje. Legendája szerint ír királyfi volt. Rómába zarándokolt, majd a Rajnavidéken remeteként őrizte egy uraság nyáját. Tholey apátjaként hal meg a VII. század legelején. Főleg vész idején szoktak hozzá könyörögni. Tisztelete aránylag új, csak a XVIII. században bukkan föl a dél-német barokk hatására, és talán csak a nyugati birkafajták meghonosodásával egyidőben terjed el, amelyeknek eleinte bevándorolt pásztoraik is voltak. Tiszteletének első szegedi nyoma, hogy a XVIII. század derekán a piaristák zákányi tanyájukon Szent Vendel-kápolnát állítottak.

303 Az alsóvárosi templom máig álló Szent Vendel-oltára 1777-ben épült. A kép Gruber Antal bécsi festő alkotása. Hátlapján ez olvasható: írattatott Bécsben Daka Gáspár, Makra (olvashatatlan nevek) és egyéb bötsületes gazdák szögénségös kőtségeivel. A. D. 1777.

304 Jószágvész idején az alsóvárosi gazdák szinte napjainkig itt szoktak misét szolgáltatni. A tápaiak jószágaik egészségéért Vendel-nap előtt kilencedet, azaz kilenc napi ájtatosságot szoktak végezni.

305 Vendel ritka szegedi keresztnév. Rókuson, illetőleg Rókusnak egykori Juhászváros nevezetű részén, a mai Szatymazi utca környékén a Víz előtt Vendel utca is volt, amely a régi rókusi juhászok védőszentjének, Vendelnek egykori szobráról kapta a nevét. SZEVÉRUS (okt. 22.) a szegedi takácsok céhének

306 védőszentje. Ravenna püspöke a IV. században élt. Világi életében takács volt. Helyi kultusza századunkra teljesen elenyészett. DÖMÖTÖR (okt. 26.) a régi, esetleg még a XI. században épült palánki, belvárosi templom védőszentje. Szent Dömötör a keleti egyház közkedvelt alakja, vitézek, katonák patrónusa.

307 Középkori szegedi kultuszáról a templomtituluson kívül semmit sem tudunk, de elsősorban nyilvánvalóan Városoltalmazó hivatása volt. A XVIII. században juhászok védőszentjeként tűnik föl. Miután a juhászságnak balkáni kapcsolatai a török hódoltság idején elevenek voltak, lehetséges, hogy Dömötör újkori magyar kultusza, ismerete a balkáni ortodoxia ihletével is erősödött. Szegeden a dömötörözés, vagyis a juhoknak a legelőről való behajtása után tartott pásztoráldomás a palánki templom búcsúnapjával is összefüggött.

308 A pusztai juhászok, pásztorok zászló alatt vonultak a búcsúra. A zászlóvivő után jöttek a tanyai kapitányok, öreg gazdák. Utánuk felbokrétázott juhászlegények terelgették az ajándék fehér bárányokat, a menyecskék pedig ropogósra sült fonatos kalácsot és szőlőt hoztak. A menetben a juhászok többi hozzátartozói is részt vettek. 802 Hilf '97. 303 Reizner III, 291 ; Hazai kultuszáról Ünnepi kalendárium II, 384. 304 Szeged városa 69. 305 A napjainkban is eleven és asszonyi közösségekben virágzó tápai kultusz tápláléka az a népkönyv, amelynek összeállításáról, újranyomtatásáról Nyinkó Mihályné, Terhes (Palika) Erzsébet énekesasszony gondoskodott: Dicsőséges Szent Vendelnek a dögvész elleni Patrónus tisztelete. Új lenyomat. Ima-énekeskönyvecske. Szeged é.n. (1940). Nagy Mihály könyvkereskedő kiadása. A könyvecske énekeinek legnagyobb részét egyébként Orosz István (1838—1922) jászladányi szentember költötte. 808 Hilf 111 ; Ünnepi Kalendárium II, 396. 807 Sántha Gy., A harcos szentek bizánci legendái. Budapest 1943, 27; Szeged reneszánsz kori műveltsége 11. 808 Oltványi P., A szegedi plébánia 174; Kovács J., A régi jó időkből. Szent Dömötör napja. SzH. 1893, 255. sz. 20* 307