Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
A beteg gyevi gyerek fürösztő vízébe úrnapi virágot is szoktak tenni. Olykor szentelt vízzel mosták meg háromszor a szemét, hogy meggyógyuljon. A sövényházi gyerek fürösztővizét is fa tövébe szokták önteni. Eredeti okát — a gyerekről esetleg lemosott betegség élő fára ragasztását — már elfelejtették. Mai magyarázat szerint a gyerek ettől majd olyan nyugodt lesz, mint a fa. Kálmánynak még sikerült megörökítenie a Szépasszony ágya kihalt hagyományvilágát is. Már a boszorkánypörökben emlegetik a Szépasszonyt. 1728. Az olyatén gyermekeket, melyek s. v. zöldet ganajolnak, az szép asszonyok szoptatják. 11 Máshol is. A megrontott gyereket Szépasszonyok szoptatták. A gyermekágyért nagy küzdelem folyik a Boldogasszony, régi ószentiváni asszonyok ajkán Szülő Boldogasszony és a Szépasszony között. Úgy tartották, hogy a Szépasszonyt még a bukott angyalok csábították el. Más hiedelem szerint a Vördöngös vénasszony lánya. A Boldogasszony bent őrködik a szobában, a Szépasszony pedig az ablak körül ólálkodik, készen a rontásra. Mindkettő azt akarja, hogy a gyermek az ő ágyában szülessék meg. Aki nagy foggal jött a világra, arról a régi öregek azt mondották, hogy a Szépasszony ágyába születőit. 1 * Az ilyenből táltos lett. Az a felnőtt is, akit a rossznyavalya bánt, másként őszi a fene, szintén a Szépasszony ágyában fekszik. Hasonlóképpen az a férfi is, aki könnyelmű fehérnépek között forgolódott ésbelebetegedett, romlani kezd a teste. Az a kisgyermek, aki leesik és megüti magát : a Szépasszony kötőjibe esik. A Szépasszonyok tála néven emlegetett bűvös rontás már a boszorkánypörökben előfordul. 1744. Az szép asszonyok tálába hágtál. Kérdezte azfatents, micsoda szép asszonyok tálába? Arra azt felelte : mi úgy szoktuk — úgymond— azt mondani, nem merjük mondani, hogy rontás. 19 Kálmány temesközi adatai szerint este, napáldozat után nem jó a gyerek vizét, meg a mosogatólevet kiönteni, mert a Szépasszony odatartja a tálját meg a kötőjét. Halvaszületett, kereszteletlenül meghalt gyermek A régi szegedi nép nemcsak emberi csapásnak, hanem Isten büntetésének is érezte, ha a gyerek halva született, vagy kereszteletlenül halt meg. Ez utóbbinak Kálmány bolygógyerök szőregi nevét is hallotta. 20 Az elvetélt magzatnak máig üszög, üszöggyerök neve járja. Aki elhajtja magzatát, régi szőregi asszonyok szerint a fejét meg nem eheti és ezt a kötőjében, hordja. Kálmánynak mesélték, 21 hogy egy asszony szaladgált éjszakának idején. Már tizenegy gyerekét mögötte, azaz elhajtotta. A tizenegy fej ott volt a kötőjében. A föld nem vette be, mindig csak szaladgált. Egy asszony mondta neki, hogy miért nem ette meg magzatainak fejét is. Akkor aztán megnyugodott és eltemethették. Kálmány ezt a szaggatott, balladaszerű történetet így magyarázza : „a Boldogasszony az említett bűnösöket megbünteti. Haláluk után nem veszi be őket a föld. Gyermekeik fejét kötőjükben kell hordaniuk és szaladgálniuk kell, míg csak egy asszonnyal, hihetőleg a Boldogasszonynyal nem találkoznak. A Boldogasszony mint a gyermekek őrzője, megbünteti azokat, kik a gyermeküket életüktől megfosztják." Tápaiaktól halottuk, hogy egy bűbájos hírben elhalt asszony keservesen panaszolta sírjából a fiának: nem fogadja be se menyország, se pokol, mert hét gyereket evett meg. Más tápai hiedelem szerint az elhajtott magzat ott van a túlvilágon anyja kötőjében, onnan kell megennie. Ballá Éva domaszéki öreg parasztasszony napának volt egy rózsafája. Minden évben hét száí rózsa nyílt rajta. Mindig maga öntözte, gondozta. Senkinek nem árulta el, miért cselekszik így. Ha lála előtt azonban menyének bevallotta, hogy hét ártatlan, elemésztett magzatát temette a rózsafa 17 Reizner IV, 525. 18 Boldogasszony 11. 19 Reizner IV, 532. 20 EA. 2852. 21 Boldogasszony 29. 28 •
