Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Az ÚJSZÜLÖTT A csecsemőt az anyaméhben burkoló hártyának a szegedi tájon is burok, hangváltozással olykor bürök a neve. Úgy tartják, hogy aki ebben jött a világra, vagyis burokban születőit: szerencsés ember lesz. Ilyen volt a szegedi néphagyomány szerint Rúzsa Sándor. Nem is fogta a golyó.

12 Az épségben maradt burkot egyébként megszárítják. Ha hét éves korában el tudja oldani, aki benne született, az is szerencsés ember lesz. Az illető Tápén a nyakában hordja. Ha a burokban született gyerek megbetegszik, akkor fürösztő vizébe büdösbürköt kell tenni.

18 A mássá (placenta) már a boszorkánypörökben fölbukkan. 1728. Összve gyötr ötté, kentefente az asszonyt és a másában bele nyúlván, azt is összve rontotta, annyira, hogy az gyermek halva lévén, az asszony is meghalt utána.

u Ha a mássá nem akar előjönni, akkor a hasra födőt melegítenek. Ruhábafogva teszik oda. Tápén egyébként a magzatvízzel el szokták ásni, főleg trágyadombba. Régi asszonyok a csomóiról meg tudják azt is mondani, hogy még hány gyermekük fog születni. Földeákon az első fürösztővízzel gyümölcsfa tövébe ássák, hogy a kisbaba is viruljon. Mélyre kell ásni, hogy a kutya hozzá ne férjen.

15 Kisteleken a kertben, vagy jószágjáratban maga az apa ásta el, hogy a családnak szerencséje legyen.

16 A köldökzsinórnak olykor régies torongy, torongya, tápai bárzsing neve is hallható. Egyes tápai anyák vékony szalaggal átkötik, elteszik, majd hét éves korában a gyerek kezébe adják. Ha könnyen kibogozza, akkor hasznos kezű lesz. Ha valaki fiatal létére olyasmit csinál, ami csak meglett korúakat illet meg, arra azt mondják: még a torongyája se száradt le, mán is... Az újszülöttet jellemző, de gyorsan eltűnő sárgaságnak (icterus neonatorum) pogánybür a jellegzetes neve. A förösztővíz az újszülött, illetőleg csecsemő fürdővize, amelybe legelőször a Háromkirályok vizéből, vagyis a vízkeresztkor szentelt vízből szoktak önteni. Szenet is vetnek bele. Csak fa tövébe vagy járatlan helyen szokták elönteni. Az a hiedelem, ha tyúkok beletaposnak, akkor a kicsi elkapja a tyúkfördőst, azaz vörös pörsenések keletkeznek a bőrén. Ilyenkor a fiúgyermek vizébe kakast, a lányéba pedig jércét szoktak a tápaiak füröszteni, hogy elmúljék. A fürösztővízbe csirkének nem szabad beleinnia, mert viszketeges lesz a kicsi. A gyeviek szerint a fürösztéshez nem szabad esővizet használni, mert különben folyik majd a gyerek füle. Orvoslása úgy történt, hogy keresztanyja vett neki a boltban piros vagy sárga szalagot. Ezt úgy kellett a nyakára kötni, hogy onnan minél hamarabb elvesszen. Ha elveszett, a fülfolyás is megszűnt. 12 Kovács 468. 18 Kovács 391. 14 Reizner IV, 380 15 Grynaeus Tamás gyűjtéséből " Juhász A., Kistelek 425. 27