Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
A múlt század első felében voltak csikósok, csordások, gulyások, akik ezen a napon kezdték a szolgálatot. 135 BENEDEK (márc. 21.), szegedi ajkakon Benedök, a tavaszi napéjegyenlőség napja. Ezt azonban a néphagyomány leginkább mégis az időpontjában folyton váltakozó nagyhéttel és húsvéttal kapcsolja össze. Ez különben a középkori Egyház szimbolikus érzékét is mutatja, amikor a maga legnagyobb ünnepkörét, a nagyböjtöt és húsvétot éppen a tavaszkezdettel, a természet újjászületésével állította párhuzamba. Az országszerte ismeretes mondáshoz: Sándor, József, Benedök zsákkal hozza a melegöt, illetőleg hosszúháti változatához: Benedök, zsákkal hozd a melegöt, gyűszüvel a hidegöt 136 — a tápai nép a következő kalendáriumi magyarázatot fűzte: a hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve elküldötte Sándorral a meleget a földre. Ment, mendegélt, de már nagyon elfáradt a meleg súlya alatt. Az országút szélén meglátott egy kocsmát, lerakodott és iddogálni kezdett. Egészen megfeledkezett arról, hogy mi járatban van, Szent Péter már megsokallta a földi embereknek a meleg után való sóvárgását és elküldötte Jóskát, hogy Sándort keresse meg. Kereste, kereste, végre megtalálta a kocsmában. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett arról, hogy miért küldték. Szent Péter már türelmetlenkedni kezdett és Benedeket küldötte utánuk. Ő is elakadt a kocsmában. Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből, de a jámbor vándorokat sehol nem látta. Nagyon megharagudott és Mátyást küldötte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert nagyon jó kedvük volt és dalolásuk már messzire elhallatszott. Bement hozzájuk, mire szedték sátorfájukat és siettek a földre a zsák meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt. Ezért mondják rájuk az ismeretes szentenciát. A monda egyik változatát Tömörkény István is megörökítette. 137 Föltétlenül a bencés középkor liturgikus talajában gyökerezik a benedöki hajma tápai képzetköre, amelyhez hasonló tudtunkra csak Göcsejben él. 138 Ezt a hagymát ezen a napon duggatják és Bertalan napján (aug. 24) szedik föl. Utána a háztetőre rakják, ahol hét nap éri a meleg napsugár, hat éjszaka pedig a harmat. Ennek elteltével zacskóba szokták gyűjteni és a főzetével tífuszos betegek fejét, hasát mosogatják. GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY (márc. 25.) az angyali üdvözlet ünnepe. A szegedi eredetű Lányi-kódex (1519) Testfogadó Boldogasszony néven emlegeti. 139 Az ünnep középkori népszerűségét az is bizonyítja, hogy a szegedi származású Baratin Lukács zágrábi püspök szülővárosa iránti szeretetből Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére reneszánsz kápolnát építtetett 140 a Dömötör-templom mellé, a mai Szent Antal-kút táján (1501). A kápolna átvészelte a török hódoltságot. A XVIII. század elején még misézni tudtak benne. Jó ideig itt történik a Szent György napján évente megválasztott tanács ünnepélyes eskütétele. Később, a század dereka táján ismeretlen körülmények között a kápolna elenyészik. Maradványai a Kőtárban láthatók. Az ünnep középkorba visszanyúló népi imádságrendjéről más összefüggésben emlékezünk meg. Az Egyház tanítása szerint Mária ezen a napon fogadta méhébe Jézust, ezért az ünnepet szemzésre különösen alkalmasnak tartják. Az ilyenkor szemzett fákból nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnánk. 141 Ószentiváni régi hiedelem 136 Szabad királyi Szeged városának fensőbb helybenhagyással alapított cselédrendje. Szeged 1848,11. 136 Kálmánylll, 115. X37 A Szent Mihály a jégben 314. 188 Gönczi 242. 189 Nyelvemléktár VIII 340; Az ünnepről bővebben Ünnepi kalendárium 1,268. 140 Reizner IV, 90. 141 Nem lesz érdektelen a következő adat sem: Göndöcs Benedek plébános, korának híres gazdája, újkígyósi híveinek 1869. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján 2000 saját nemesítésű gyümölcsfacsemetét osztott ki örök emlékezetül. Balogh, Florianus Augustinus, Beatissima Virgo. Agriae 1872, 354. 17 Évkönyv 257
