Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

kalendáriumi eredetű: ha fényös Szent Pál, mindőn termés szépen áll. Apácaiak szerint: ha szép, derült az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztendőből eddig már eltelt.

100 Lassan múlik a tél, közeledik a tavasz. Mindenki az időjárást kémleli, és a gazda az elvetett mag jövőjére próbál belőle következtetni. Sajátos hagyomány él

101 Klárafalván: ezen a napon a lúd fenekét meg szokták piszkálni, hogy szaporán tojjon. Sövényháziak szerint pálfordulás a tél jele. GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY (febr. 2.), szegediek ajkán: gyertyaszentelő. A katolikus egyházban Mária tisztulásának ünnepe,

102 amikor Krisztust a világ világosságaként édesanyja a mózesi törvény értelmében bemutatta a templomban. Az e napon szentelt gyertya tehát Krisztusjelkép, amelyet már a Pray-kódex is emleget.

103 Öregek úgy tartják, ha szenteléskor nem alszik el a gyertya, akkor jó méztermés lesz. Ez utalás a gyertya viaszára. Kiszombori méhészek ezen a napon végigsöprik a kaptárokat, hogy bőséges méztermésük legyen. Máig is alig van a szegedi tájon parasztház, ahol szentelt gyertya nem volna. Természetesen már inkább öregek gondoskodnak róla. Régebben felöltözve, szalaggal átkötve, olykor olvasóval körülcsavarva a tisztaszoba falára akasztották. Újabban fiókban tartják. Nyári vihar idején szokás meggyújtani. Haldokló családtagnak is kezébe adják, sokszor a testét is megkerekítik vele, mintegy elzárják a gonoszlélek elől. Ha meghal, ott ég mellette. A szentelt gyertyát régebben más alkalommal is elővették. így épülő házba is belefalazták. Kiszombori asszonyok a szentelésről hazaérve, a gyertyából egy csipetnyit a kilincsre szoktak kenni, hogy mindig békesség legyen a háznál. Megveregetik vele a gyümölcsfákat is, hogy szépen teremjenek. A régi öregek különösen foganatosnak tartották a hétszer szentelt, továbbá a kilencedös gyertya gonoszűző erejét. Ez utóbbi olyan szenteltgyertya, amelynek fényénél már kilenc kedden ájtatoskodtak. Majsai földre vándorolt népünk szerint a világ végén három napig sötétség lesz, csak a szenteltgyertya fényeskedik majd. Gyertyaszentelő napját — mint szerte az országban, sőt Európában — időjárása miatt is számontartják. Az a regula, hogy ezen a napon inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a nap süssön. A medve ekkor bújik először ki a barlangjából, de ha süt a nap, akkor megijed az árnyékától és visszatér aludni. Ez annyit jelent, hogy még tovább is hideg várható. Apácai hiedelem szerint

104 amekkora jégcsapok ereszkednek ezen a napon, olyan hosszú lesz ősszel a kukoricacső. Alsóvároson a legújabb időkig ősi hagyományok erejénél fogva ezen a napon szokott nagy áldomásivás mellett a szűrücsősz, másként szalmacsősz fogadása lenni. BALÁZS (febr. 3.) napján történik a templomban két keresztbetett égő gyertya között a hívek torkának Szent Balázs püspök nevében való megáldása. Játékossá fajult szokás volt a múlt században, hogy pajkos legények is mögbalázsolták a gyanútlan gyerekeket: két bot közé tették a fejét, képen ütötték, vagy az orrát megcsavarintották. Tudjuk azt, hogy Balázs püspök a középkorban a diákok egyik védőszentje volt. Ennek emlékezetét őrzi a dunántúli balázsjárás. Hogy efféle néphagyomány régen talán itt Szegeden sem volt ismeretlen, abból következtethetünk, hogy a XVIII. században e napon iskolaszünet volt.

105 100 MiklyaJ., Apáca 128. 101 Kálmány EA. 1816. 102 A napról bővebben Ünnepi kalendárium 1,191. 108 Zalán M., A Pray-kódex benedictiói. Magyar Könyvszemle 1927, 55. 104 MiklyaJ.,Apáca 128. 106 Reizner 111,250. 246