Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

SZÜLETÉS, GYERMEKKOR Az emberi lét, családi élet három nagy szüksége a születés, házasság, halál. A vallás, költészet, tudomány folyton megújuló forrása, oka és célja a létnek e hármas titka, amely a népnél még nem csupán családi esemény, nem anyakönyvi tény, nem orvosi, illetőleg jogi művelet, mint általában a modern városlakó embereknél. Sokkal több ennél : közösségi ünnep, amely ősi, kultikus színezetéből még egyre szürkülő napjainkban is sokat őriz.

1 A nép a maga archaikus, ezekben az ünnepi pillanatokban mindig megelevenedő készségénél és szemléleténél fogva elsősorban ajándékot lát benne, és csupán egyszerű természeti törvényként alig tudja elfogadni. Minden primitív nép titokzatos szertartásokkal, mélységes emberi meghatottsággal ünnepli létünknek e páratlan fordulatait, amelyeket soha meg nem ismétlődő egyszeriségük csak még fönségesebbé, még titokzatosabbá tesz. Általában az egyház sem lépett föl e magatartás ellen, hanem szublis málta a keresztség, házasság és utolsó kenet szentségében. így érthető csak meg számoidetartozó hagyományunk liturgikus eredete. 1 E fejezetnek klasszikus forrása Kálmány L., Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya. Budapest 1885. A magunk anyaggyűjtése mellett, ki kell emelnünk Győrffy Györgynéés Kovács Agnes 1950 tavaszán azEA. számára gyűjtött kitűnő tápai anyagát. A gyevi hagyományvilágról Belovai S., Algyői népszokások. Szeged 1948. 21