Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

állanak ki a kapuba, és úgy kémlelik jövendőbelijüket. Algyőn, amíg a család odavan az éjféli misén, a lámpa égve marad. Mindezek a hiedelmek az ünnep fényszimbólikájával függenek össze. Mindszenten, akik otthon maradtak, az éjféli mise alatt söprüt kötnek, és föl is söprik vele az udvart, a szemetet mindig maguk felé húzzák. Mint mondják, így sok tojás lesz. A szegedi tájon általános volt, hogy a gazda a miséről hazaérve, lajbiját, pipáját a vacsoraasztalra tette, ahol reggelig maradt. Ezt a két karácsony között meg is ismételte. Ha aztán a jószágnak évközben valami baja volt, a hasát ezekkel veregette meg. Régi szőregi hagyomány szerint a gazda karácsony éjszakáján az udvarban tüzet gyújtott és átvezette rajta a lovát, hogy ne legyen ijedős. A lucaszék képzetkörének múlt században élő, sajátos fejleménye volt,

54 hogy aki éjféli mise idején a temetőben kiáll a keresztútra és olyan körből, melyet szentelt krétával húzott, meglátja az ördögöket. Ezek őt, amire akarja, megtanítják, csak eressze át őket. Ha kezdetlen végből készült kötővel valaki a templom nagy ajtaja mögé ül, és a kötőn átnéz, látja az ördögöket és boszorkányokat bejönni. Ha a mise előtt haza nem megy, az ördögök elviszik. Az alsótanyai legény karácsony éjszakáján a bal lába kapcáját a feje alá tette, hogy megálmodja : ki lesz a jövendőbelije. KARÁCSONY, másként nagykarácsony napján (dec. 25.) régebben csak a templomba mentek. Még a szomszédolás is elmaradt. Valamikor nem is főztek, hanem a karácsony előtti napokban előre elkészített és most a kemencében fölmelegített szárma volt ebédre, utána pedig kalács. Készült kocsonya is, amelyből már éjféli mise után is ettek. Ennek régi szőregi neve angyali kocsonya.™ KARÁCSONY MÁSNAPJA (dec. 26.), egyúttal Szent István első vértanú ünnepe. A szegedi szűrszabók valamikor védőszentjükként tisztelték.

56 Előestéjén, azaz karácsony napjának délutánján mentek régebben a gyerekek István köszöntésére. Pusztaszeren а ъштаа elején az István nevezetűek ablaka alatt ezt énekelték : Kinek ma föltetszett szép, fényes csillaga, Úgy mint Szent Istvánnak holnap lesz a napja. Kérjed Istenedet, terjessze ki karját, Hogy bőven árassza az ő szent áldását. Már minálunk a virágok szépen bimbóznak, A mi árva vetéseink jóval biztatnak. Élj, élj, élj, élj, sokáig élj : Ó Szent István sokáig élj. Isten tartsa, boldogítsa Szent országába. Ajándékot kapnak és ezt mondják: Csörgetik a ládát, Pénzt akarnak adni, Ha pedig piszkafát : El fogunk szaladni.

57 Ujabb időkben karácsony másnapján van Tápén az ódoricsolás. Az összefüggések miatt azonban Aprószentek napján mutatjuk be. KÉT KARÁCSONY KÖZE a karácsony estéje és újév, másként a nagykarácsony és kiskarácsony napja közé eső, dologtiltó időszak. 54 //w/j'/'-gyűjtemény. 56 Kálmány EA.2817. 66 Hilf "107. 57 Szövegváltozatai Tömörkény faluból. Jeles napok. A Magyar Népzene Tára II. 889. 890. sz. 235