Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

de az is, aki a halottra ablakon át benéz. Máig élő szokás, hogy temetésről, temetőből hazajövet a tor kezdete előtt sárgaság ellen kezet mosnak. A régi szőr égiek a sárgaságban szenvedő beteget kivitték a temetőbe és azonos keresztnevű halott sírjára vizeitették. Öreg tápaiak szerint sárgarépát kellett kilyukasz tani, színcsorgásba tenni. A beteg egy hétig idejárt vizelni. Ahogy ez elszivárgott, úgy fogyott rajta a sárgaság. Hasznos orvosságnak vélték, ha a beteg kilenc napig pálinkába tett kilenc tetűről ivott. Mások liliom száraz virágát áztatták törkölypálinkába.

137 SEB. Népünk sokféle orvosságát, írját emlegeti. Ezek leginkább a maga paraszti környezetében találhatók meg. Friss sebre pipának vagy szivarnak hamuját szokták rádörzsölni. Papsajt főzete sebet mosni jó. Az ökörfarkkóró három reggeli harmatra kitett szárának levét lobos sebre csorgatják. A megfőzött tisztesfű törési és vágási sebre hasznos. Használ az akáclevél, eperfalevél, útifű is. Vadrepce virágából szappanos kovásszal pépet csinálnak, de nem vízzel, hanem nyállal hígítják, és gennyes sebeket gyógyítanak vele.

138 Az összevágott cickefarkkóró sebre jó. A zabszemeket avas szalonnába szurkálják és meggyújtják. A lecsorgó füstös zsír égési sebnek orvossága. Vadhúsos sebeket a hunyor gyökeréből főzött lé gyógyítja. Sebet keresetlen tárggyal kell megdörzsölni, hogy elmúljék. Az atracél, zsálya zöld levele vágási sebekről jó. Ha valaki késsel, baltával kivérezte, mélyen megvágta magát, akkor a vágást őrölt paprikával tömködik be, azután pedig átkötik, amíg be nem gyógyul. A paprika kezdetben csípi ugyan a sebet, azonban nem gennyesedik el és gyorsan beheged. A tallóseb, tarló okozta seb mezítlábas ember talpán. Homokkal szokták beszórni : hogy ne fájjon. Kenegetik zsírral is. Az ajakon keletkezett lázkiütést (herpes labialis) töpörtö néven emlegetik. Ilyenkor tréfásan ezt mondják: ëloptam a papok töpörtőjit. A szólás magyarázatát nem hallottuk. A kisgyerek arcán és haja közén támadt gyulladásnak, kisebesedésnek népünk ajkán is ótvar a neve. Grynaeus Tamás jegyezte föl, hogy tápai hiedelem szerint akkor támad a kicsi bőrén, ha keresztanyja tisztulásos állapotban látogatja meg. Havivérzéses ruhájának levével mosogatják. Ez már természetesen a múlté. Jó háziszer, ha az ótvart tejföllel borogatják. Kenegették összemetélt és vajban megpirított bodzahánccsal is. Egyesek petróleummal, tyúkzsírral ecsetelik. A gyógyulóban lévő seb száradni kezd, varasodik, varadzik. Tréfás, már Dugonicstól följegyzett szólás

139 a mélyen, ijedten hallgató emberről: hallgat, mint tetű a var alatt. SÜLY. Másként sű. Bőrbetegség: skorbut-féle. Foganatosnak tartották a csalán gyökeréből főzött levet, továbbá a miseder (szalmiáksó) oldatát is. A múlt században mégis leginkább ráolvasással igyekeztek orvosolni. Verbicai változat: Gyékény ágy, küpárna, haragos asszony, engedelmes embör: sű, hetvenhétféle sű! Úgy elpusztuljatok, mind ennek előtte vót! Szentök, szent angyalok úgy etisztíjjátok, mind ennek előtte vót! Egy lélegzetre kell elmondani, közben a beteg ábrázatát simogatni. Hosszúháti változat szerint a ráimádkozó nevetlen ujjával a sűhöt elkereszteli Atya, Fiú, Szén tlélök Isten nevében mondván : Atya êrontson + Fiú szétbontson + Szentlélek Isten 137 Kovács 392. 138 Kovács 390—393. 189 Példabeszédek I, 141. 181