Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
Egy Ferenczi Imrétől közölt szajáni ráimádkozás : Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes. Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus! Huvá mégy te hasogatás, fájdalom és pokolkelet. Elmögyök ëgy asszonyba. Ne mönj të az asszonyba, eredj a tüsökbokorba. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján, Ámen. 133 RÁNDULÁS. Más neve ficamodás, ficemödés, icemödés-ficemödés, (distorsio). Leginkább ráimádkozással orvosolták. A sok közül egyik régi, Ferenczi Jánostól följegyzett szöveg : Midőn Marja Szent Józseppel szamárháton járt, a szamárnak lecsúszott a lába a hídrú, osztán kificamodott. Józsep mondta Marjának, Marja mondta szent fiának, szent fia mondta ficamodásnak: mönjön helyre. Kimönést küdte Szent AnnaMarjának, Marja küdte szent fiának, szent fia kűdte helyre. Ezután egy Miatyánk és egy Üdvözlet. Végre mondják : Uram Jézus, vöddfő az én imádságomat a Të szentséges szent Atyád elébe, hogy lögyön hasznos, valamint hasznos vót a Të anyád, Marjának keresése. Ez utalás a tizenkét esztendős Jézus keresésére. 134 Imádkoztak jószágra, főleg lóra is. Nagynénénkhez, Kónya Rozál imádságos asszonyhoz elég volt a sörényéből levágni, erre imádkozott rá. Imádsága: Úton mén a Szentasszony. Szentasszonynak Szentgyermök a kézibe. Szentgyermöknek szent köröszt a kézibe. Icemödés-ficemödés, Inaknak, csontoknak helyibű kimenetele. Küdöm Márjáhon, Mária kűdi szent fiához: Jézus kűdi helyire. Háromszor kell elmondani. Végén Üdvözlégy, de áment egyszer sem szabad mondani. REUMA, másként rëhoma ellen szénamurva levében kell fürödni. 135 Más javaslat szerint a reumás tagokat méhekkel kell csípetni. Mindszentiek valamikor a köszvényes, reumás betegeket derékig meleg tehéntrágyába ásták. Mellé ülve vigyázták, legyezgették, a szívére pedig nedves ruhát raktak. Egyesek repülözsírral (linimentum volatile) kenegetik a fájó részeket, 136 mások íneresztőzsírral (unguentum aromaticum) dörzsölik be. RÜH. Bőrbetegség (scabies). A rühes testet lósóska megfőzött levével kell dörzsölni. Hasznos az is, ha rühes ember kenyérsütés után kemencébe bújik. Ha a gyerek rühes, akkor az abrakos tarisznyát verik az oldalához. Szokás tejfölös kékkővel is bekenni, majd a gyereket langyos kemencébe teszik, hogy az oldat megszáradjon rajta. Később ezt lefejtik róla. Öreg tanyaiaktól hallottuk, hogy akit a farsangháromnapokban nem kínálnak, vendégelnek meg, rühessé válik. SÁRGASÁG. A halál szorongásait idézi. Ezért is egészen archaikus, számunkra már egyenesen gusztustalan a népi képzeletvilága, akár keletkezésének képzelt okairól, akár orvoslási módjairól szól. Ferenczi János följegyzése szerint aki halott fürösztővizébe lép, sárgaságba esik, 133 F eren czi L, Népi gyógymódok 294. 134 Nyr. 1875, 178. 135 Ért. 1907, 244. 136 Ért. 1907, 240. 180
