Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Szeged első közegészségi állapotrajzát Knie György városi főorvos készítette (1788).

20 Szerinte a Város hosszanti települését az is magyarázza, hogy a lakosság Tiszavizet kénytelen inni. A kútvíz élvezhetetlen, csak 1787 óta van három kút, amelynek vize iható. A lázas betegségeket, hideglelést röviden jellemzi. A tsömör említésénél elismeréssel szól a javasasszonyok (Hexe) kenő és gázoló művészetéről. Magyarul említi a pokolvart (furunculus) is. Kis műve végén leír egy különös esetet. 1787 júliusában egy fiatal, 25 év körüli kanász egy reggel a falkájánál megmerevedett: szájában a pipával, botjára támaszkodva, mozdulatlanul, de nyitott szemmel, lélegzetvétel nélkül. Pásztortársa csodálkozva figyelte, majd a járókelők segítségével földre fektette. Semmi életjelt nem adott magáról. Nem tudván vele mit kezdeni, hatósági parancsra kocsin orvoshoz szállították. Jó két óra múlva a merevség megszűnt, a legény nagyon elbágyadva tért magához, de csak dadogni tudott. Másnap a kanász Knie doktor kérdésére elmondotta, hogy életében most vette elő először a merevség (catalepsis, Staarsucht). Előtte valami vörösséget látott és saját kifejezése szerint Mátyás király tűnt föl benne. A legény összeszedvén magát, harmadnap visszatért a munkájához. Az orvos azóta nem hallott róla. 20 „Clinische Anekdoten über die Sanitäts-Beschaffenheit der königlichen Freystadt Segedin." Herausgegeben von Martin Joseph Knie der Arzney Doktor. Pest, gedruckt bey 1. Michael Landerer 1788. VÖ. Reizner III, 203. 155