Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A Kapisztrán sírjához való zarándoklatok nyilván egészen a hódoltságig ismétlődtek . * Hadnagy Bálint, a budaszentlőrinci pálos kolostor szerzetese megörökítette a Remete Szent Pál közbenjárásának tulajdonított váratlan gyógyulásokat. Közöttük volt egy szegedi vargáé is. (1490), aki váratlanul megvakult. Bizakodva tett fogadalmat Istennek és Pál remetének a szentlőrinci zarandokutra. Rákövetkező éjszaka egy szép aggastyán jelent meg előtte, fölszólítván őt, hogy késedelem nélkül induljon. A vargának úgy tűnt, mintha valóban fölkelt volna és követte volna az alakot. Reggelre kelve csakugyan indulni akart, amikor látását máris visszanyerte. Hálából a zarandokutra tett fogadalmát be is váltotta. Hadnagy igen röviden még egy démonoktól megszállott szegedi asszony szentlőrinci gyógyulását is följegyezte.

2 A hatalmas középkori pestisjárványok Szegedet sem kerülték el. Mátyás király egyik 1473. évi oklevelében olvassuk, hogy megengedte Both László és Domonkos kunkapitányoknak, akik egyébként testvérek voltak, a hadjáratok és pestis következtében elnéptelenedett Csólyos szállása, Fehértó, Majos szállása és Kömpöc szállása kunpuszták betelepítését. A járvány nyilván a Városban is dúlt. Az 1510. évi járvány szegedi emléke három latin nyelvű pestis-űző imádság, amelyet a hazánkban időző János bajor cisztercita Szegeden járva örökített meg. Följegyezte egy pestis-oltalmazó, szoptató Máriát ábrázoló szegedi kegykép fölírását is : mamillis tuis applica о virgo tuam prolem mater tota deifica jam coeli posce solem.

3 Heltai Gáspár krónikája elmondja, hogy vala pedig akkoron nagy halál Magyarországon. Ez okáért László király kiméne az erdőkbe és mind oda vadásza. Onnét méné Szegeddé, Szegedről Csanáddá.* * Szeged XVI. század eleji egészségügyi ellátásáról vallanak az 1522. évi tizedjegyzékben előforduló Orvos (3), Borbély 'felcser, foghúzó' (6), Bába (2), Kenő (1), Jókezü 'csontrakó' (1) Pöszércés 'füvesember' (1) vezetéknevek. Szegedi származású Kőrös (Fraxinus) Gáspár, a századnak egyik legjelesebb magyar orvosa, aki Padova és Perugia egyetemein tanult. Hazatérve 1553-ban Sárvárott Nádasdy Tamás nádor háziorvosa lett. Itt füveskertet, patikát alapított: „a gyógynövényeket — írja

5 méltatója, Bencze József — б maga termesztette Sárvárott, ahol a vár közelében hatalmas gyógynövénykertet létesített, melyet Kerti István nevű kertész az б irányításával gondozott. Csakhamar Bécsbe is eljutott a híre és szekérszám vitték-hordták a sárvári gyógynövényeket Bécsbe és Krakkóba. Gáspár doktor 2 Pásztor L., A magyarság vallásos élete a Jagelló-korban. Budapest 1940, 100, 104. 3 Szeged reneszánsz kori műveltsége 138. 4 A hódoltsági pestisjárványokról, amelyeket átvonuló török hadak hoztak be: Reizner III, 169. 8 Szeged reneszánsz kori műveltsége 75. Bencze J., Emlékezés Szegedi Kőrös Gáspárra. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei. 14. Budapest, 1959, 79; [Nevéhez vö. „... mindig Caspar Fraxinus Zegedinus-nak. írja alá magát." Edesöccsét Kőrös Pál-nak írja. A Kőrös szó latin fordítása : Fraxinus. — Magyari-Kossa Gy„ Magyar Orvosi emlékek I. 243.] 148