A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Csongor Győző: Természetvédelmi feladataink Szeged környékén II. Vadontermő orchideák

Csongrád megyéből először Lányi közölte Királyhalmáról, majd a Horgos melletti Szelevény-pusztáról. Magam a 30-as években szedtem a Zsombói—erdőben, hol azóta kipusztult. Mostani előfordulására Bodrogközy hívta föl figyelmemet. Ez a lelőhely azonban újabban veszélybe került! írod. adatok: Horgos: Szelevényi puszta (Lányi 250); Szeged—Zsombói erdő (Csongor 230) Kiskundorozsma „Zsombói erdő" (Soó, Ophr. St. 463 apud Csongor). Herb, és é. adatok: Szelevényi puszta. Királyhalmi állomás és az erdő közt (Lányi MFM Herb. 1911. VI. 30 és 1915. V.2); Kiskundorozsma: Zsombói erdő (Győrffy—Csapody exs.); Szelevényi. erdő előtti legelő (Tímár JÄTE Herb, gyűjt, idő?); Szeged—Rózsaszék (Herb. Cs. 1967. V. 23); Kiskundorozsma: Öreghegyalja, szikfokon (Herb. Cs. 1976. V. 23; vidi! 1974. V. 30, 1978. V. 20): (1836) ORCHIS MORIO L. Agár kosbor (Az Orchis nemzetség elhatárolása faji- és rendszertani szempontból sokat vitatott kérdés volt. Soó— Keller—

Schlechter monográfiája szerint ma két nagy csoportot különböztetünk meg: az ujjas formájú gumós Dactylorchis és a kerek gumós E u о г с h i s csoportot. A görög orchis'here elnevezést először Dioscorides alkalmazza). Környékünkön előforduló orchideák túlnyomórészt az Orchis nemzetség tagjai. Az agár kosbor igen változatos, társulás-közömbös faj. Eddigi előfordulása nálunk kizárólag homokos területre vonatkozik. Az itteni példányok alacsony termetűek (12—15 cm), szemben az ország északkeleti, nedves kaszálókon megfigyelt magas termetűekkel (40—45 cm). Szeged környékén Lengyel és Lányi (2 alacsony termetű herb, pld.) adatai az egyetlenek. 1940-ben Győrffy Istvánnal magam is találtam a Szeged-Szabadkai vasúti töltés mentén. Ott s máshol — azóta sem találtam. (Bizonyító pld. a kolozsvári egyetem növ. int. herbáriumában!) írod. adat: Királyhalom (Lengyel 59); Szeged: Kőlaposa (Lányi 250); Horgos (Lányi apud Soó I.e.). Herb, és é. adat.: Kishorgosi és Szelevényi erdő közt „fekete homokon" (Lányi MFM Herb. 1911. IV. 30), Kőlaposa, homokos réten (Lányi MFM Herb. 1915. V. 2). (1837) ORCHIS CORIOPHORA L. Poloskaszagű kosbor Szennyes vörösbarna, sisakos virága a mezei poloska szagára emlékeztet. Ugyancsak társulás-közömbös faj, hazánkban elég gyakori. Bőségesen terem a Duna—Tisza közén, de a Tisza túlsó oldalára nem megy át. Leszámítva Kovács óbecsei adatát — legdélibb előfordulása nálunk van, a nagyszéki szikháton és homoki gyepekben. Virágzási optimuma május közepétől június végéig tart. A növény területünkön különösebb védelemre nem szorul! írod. adat.: Kiskundorozsma (Degen apud Lányi); Szeged (Lányi ap. Soó. 1. c); Alsótanya „Kőlaposa", Átokháza, Klauzál erdő (Lányi 250); Horgos (Degen ар. Soó 1. с. — f. nana ; Soó 1. с. 142); Királyhalom (Teodorovits 219, Lányi 250, Degen ар. Lengyel 59); Szeged—Zsombói erdő (Csongor 230). Herb, és é. adat.: Horgos: Kőlaposa (Lányi MFM Herb. 1920. V. 29), Szeged—Átokháza ((Thaisz Herb.), Szeged—Zsombói erdő. Ültetett fenyő erdő alján (Herb. Cs. 1965. V. 19, 1973) Nagyszék—Öreghegyalja (Herb. Cs. 1971. V. 12, vidi! 1976. V. 17. 1977. V. 13, V. 30. sokféle színváltozattal!). 1841) ORCHIS MILITARIS L. Vitéz kosbor Virága a katona sisakjáról kapta nevét. Bíborszín ajkú, halvány rózsaszínű, impozáns termetű növény. Alföldünkön szórványosan jön elő, A Kiskunság területén képez két nagyobb elterjedési foltot, láprétek (Szűcsi- és Tabdi erdő) homoki rétek, láperdők, tölgyesek cserjés helyein. Környékünkön Lányi óta nem látta senki. Felbukkanását azóta is reméljük. 417