A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Csongor Győző: Természetvédelmi feladataink Szeged környékén II. Vadontermő orchideák

írod. adat.: Kőrös-erdő, Szabadka—Subotica mellett (akkori Csongrád m. területén) (Lányi 250). Herb, és é. adat.: Kőröserdő (Lányi MFM Herb. 1914. VI 21). (1842) ORCHIS PURPUREA HUDS. Bíboros kosbor Száraz tölgyesek, bükkösök, ligeterdők ritkasága az Alföldön. A virág cimpája bíborszínű, visszás szívalakú, pöttyözött. Duna—Tisza közén Tompa környékéről ismert. Területünkön eddig még nem látták. 1979 V. 6-án bukkantam rá első példányára az ásotthalmi emlékerdőben, a Kiss Ferenc emlékfa mögötti nyárasban — váratlanul. Minden bizonnyal máshol is előkerül. Egy helyen a Cephalanthera rubra társaságában meddő, fénylő tőlevél rosettájára bukkantam! Herb, és é. adat.: Alsóásotthalmi emlékerdő. Festucet. vaginatae danub. populet. (Herb. Cs. 1979. V. 6.) (1845) ORCHIS LAXIFLORA LAM. Mocsári kosbor Két alfajával a legelterjedtebb orchideánk a Kárpát—medencén belül. A ssp. palustris (Jacq) A. et G. a Kis—Alföldön, a Duna—Tisza közén, a ssp. elegáns (Heuff) Soó pedig a Tiszántúlon, főleg a Nyírségben bőségesen terem a legkülönfélébb talajnemeken, láp- és mocsárréteken, láperdőkben, homoki legelőkön, magas sasos társulásokban, kaszálókon, sőt szikes réten is. A Duna-—Tisza közén a ssp. palustris összefüggő areája kb. a déli országhatárig terjed. Területünkön azonban — Borsos area térképével ellentétben — átlépi a Tisza vonalát is, Tápénál, a Nagyfá-nál s valószínűleg följebb is. Virágzási optimuma május elejétől június közepéig tart. Ez a növény nem szorul különösebb védelemre, hiszen közvetlen a város határában s a távolabbi környéken is tömegesen virít. A virágok bíboros-lila színűek (lápréten sötétebb, nádasban, árnyékos helyen, vagy ártereken halványabbak) de nem ritkák a színváltozatok sem. Átlagosan majd minden 100-ik példányra esik egy rózsaszínű, ritkán fehér változat! (Hibridizációs lehetősége csupán a laxiflora X coriophora fajok között lehetséges!) írod. adatok: Királyhalom (Degen ар. Lengyel 59), Kiskundorozsma, Kőlaposa, Alsótanyai járás, Szelevényi erdő (Lányi 250), Szeged—Zsombói erdő (Csongor 220), Kiskundorozsma—Nagyszék, „Börcsök kopálya" (Tímár 498). Herb, és é. adatok.: Horgos, Szelevényi erdő, Kőlaposa (Lányi MFM Herb. 1910. V. 29), Királyhalom (Lányi MFM Herb. 1912. V. 20), Szeged—Zsombói erdő (Herb. Cs. 1957 VI. 3, 1973 V. 19,1974 VI. 8, 1975 V. 24, 1976 VI. 22, 1377 VIII. 5 in fruct.) Rajkai-erdő (Herb. Cs. 1973 V. 20), Ásotthalom: Irodasor (Herb. Cs. 1978. V. 27), Mórahalom mocsárrét (Herb. Cs. 1977. V. 28),Kiskundorozsma—Nagyszék (Herb. Cs. 1977. V. 13), Szeged: Körtöltésen kívül, mocsárrét (Herb. Cs. 1976 VI. 4), Ópusztaszer (Herb. Cs. 1979 V. 20). Vidi! Nagyszéksós, Madarásztó, Bilisicstó, Zákány, Csorba, Klauzál erdő, Öttömösi erdő stb. A megye egész tiszáninneni részén megtalálható! ssp. palustris 1. alba Ruppert: Szeged—Zsombói erdő (Herb. Cs. 1975. V. 24, VI. 8), Marostorok: Hosszútóhát (Herb. Cs. 1976. VI. 11). ssp. palustris 1. rosea Ruppert: Szeged—Zsombói erdő (Herb. Cs. 1975. V. 24), Ásotthalom: Irodasor (Herb. Cs. 1978. V. 27). (Legérdekesebb s változatokban, hybridekben legváltozatosabb az ujjas gomójú Dactylorhiza nemzetség. Míg a Kiskunság láprétjein otthonos, nálunk sajnos nem fordul elő. Egy alkalommal sikerült (1976. V. 10-én) a zsombói erdőben egy leszakított példányt egy úttörő kisleánytól „elkobozni'", mely Dactylorhiza incarnata volt. Bár a növény gumója a földben maradt, jelzett helyen azóta sem jött elő !). 1852) ANACAMPTIS PYRAMIDALIS (L) RICH. Vitézvirág Sarkantyús, bíborvörös, vagy rózsaszínű virágzata piramisszerűen csúcscscdik. Innen a tudományos neve. Hazánkban homoki réteken, legelőkön, száraz tölgyesekben terem. Hozzánk legközelebb, Bugac térségében ismert. Virágzási optimuma május utolsó negyedétől június közepéig tart. 418