A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Csongor Győző: Természetvédelmi feladataink Szeged környékén II. Vadontermő orchideák

megye), Thaisz Lajos és Margittai Antal együttesen 14 fajt írnak le Bereg megyéből s kb. ugyanennyit Polgár Sándor Győr megyéből. Soó Rezső és Máthé Imre tiszántúli flóra művének fajszáma csak 12. Hiányzanak az adatok a Duna-Tisza közéről, melynek flóraműve máig ugyancsak megíratlan, de bizonnyal a legnagyobb számmal szerepel az eddig felsoroltak közt. Csongrád megye (szűkebb ért. Szeged környéke) 15 megfigyelt O. faja tehát nem marad el a felsoroltak mögött. Figyelembe véve, miszerint megyénk egyik része a Duna-Tisza közére esik, másik része a Körös és Maros torkolatvidékére (egyszóval a Tiszántúlra), ez a fajszám nagyobb is lehetne! Hazai Orchidea kutatásunk vezéralakja és irányítója Soó Rezső akadémikus, a virágcsalád Európában elismert szaktekintélye. Útmutatása alatt készítette el Borsos Olga Magyarország Orchideáinak nagyszerű monográfiáját (I

—

X rész), megrajzolva az egyes fajok elterjedésének térképeit is. Jelen tanulmány célja, hogy adataival kitöltse, kibővítse a fehér foltokat vizsgált területünkön. ORCHiDACEAE = KOSBORFÉLÉK családja b) alcsalád : Neottioideae (1810) CEPHALANTHERA RUBRA (L) RICH. Piros madársisak A Duna-Tisza közi homoki hátságok, tölgy- és nyár erdők félárnyékos helyein előforduló, piros-piroslilás, kihegyezett leplű pompás Orchideánk. Virágzási optimuma nálunk : május utolsó negyede. Elsőrendűen védendő növényritkaság ! Környékünkön eddig két helyről ismert, bár a város hajdani homoki (alsó- és felsőtanyai) erdeiben — még eddig föl nem tört termőhelyeken — valószínű. írod. adatok: Szeged—Ásotthalmi emlékerdő. Festuceto-Quercetum populetosum (Bodrogközy: Acta Biol. Szeged, 130,139) Szeged—Zsombói erdő. Ültetett fenyőerdő Festuc. sulc. gyepjében (Csongor: MFMÉ... 228). Herb, és észlelt adatok: Szeged—Zsombói erdő. Fest. sulc. gyep (MFM Herb, Csongor 1956 V. 26; vidi! 1959. V. 20), Szeged—Ásotthalmi emlékerdő (MFM Herb. Csongor 1971. V. 22; vidi! 1977 V. 26,1978 VI. 2,1979 V. 29). (1811) CEPHALANTHERA DAMASONIUM (MILL.) DRUCE (Syn.: С alba (Cr) Simk.,C. pallens (Willd.)Rich.) Fehér madársisak. Hazánkban száraz tölgyesek, mészkerülő erdők, ligetek, cserjések aljnövénye. Kísérőnövényei (így nálunk is) a kislevelű- és a vörösbarna nőszőfű. Fehér virágai többnyire félig, vagy egészen becsukottak, csak napos, meleg délelőttönként nyílnak ki egészen. Virágzási optimuma nálunk május második felére esik. Eddig ismert termőhelyein nem ritka! Borsos O. area térképén környékünkön nincs jelezve. (Környező jelölt adatok: Menyhárt kalocsai, Kovács óbecsei sub Ceph. pallens, valamint Soó—Máthé makói sub Ceph. latif. adatai). Szeged és környékére új adat! írod. adatok: Tiszamente (Tímár Lajos kéziratos hagyatékában közelebbi ismertetés nélkül, sub Ceph. latifolia Mill.) Valószínűleg Csongrád megyei adat! Herb, és é. adatok: Szeged: Makkos erdő. Csemetekertnél, gyűjt. Csongor Krisztina. Száraz tölgyesben (Herb. Cs. 1975 V. 30; vidi! 1976 V. 12,1976 V. 18,1977 V. 17,1978 V. 20.) (:Megj.! Lányi id. művében Makkos erdőből közölt Epipactis latifolia növénye alighanem azonos növényünkkel ! Szóbanforgó erdő a két világháború után a fainségnek esett áldozatul. Azóta felújult, s jelenleg Szeged város legközelebbi természetes kiránduló- s üdülő helye. Felújult középkorú tölgyállományában mindkét Lányi által jelzett Orchidea újra föllelhető, elég bőséges mennyiségben.) 414