A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Csongor Győző: Természetvédelmi feladataink Szeged környékén II. Vadontermő orchideák

(1813) EPIPACTIS PALUSTRIS (MILL). CR. Mocsári nőszőfü. Ezt a széles elterjedésű, hazánkban főleg lápréteken, szikes réteken előforduló fajt területünkön eddig nem láttam, herbáriumokban sem fordult elő. (Egyetlen irodalmi adata 1915-ből származik, amit Lányi is átvesz flóraművében: „Szeged-Királyhalom". A homok mélyebben fekvő, nedvesebb helyein Degen közölte Teodorovits nyomán.) (1814) EPIPACTIS ATRORUBENS (HOFFM.) SCHULT. Vörösbarna nőszőfü. (Syn.: E. atropurpurea Rafin; Helleborine rubiginosa (Cr) Gaud). A Duna-Tisza közén, a Tisza mentén (Tiszántúlon is) tölgy erdőkben, homoki erdőkben, homokpusztán mindenütt elterjedt ez a bíborvörös leplű, vaníliára emlékeztető szagú, csinos Orchidea. Két alfaja közül a ssp. Borbásii Soó, környékünkről is ismert. Virágzási optimuma június és július hónapok egészére terjed ki. Szórványos előfordulása miatt védendő ! írod. adatok: Szeged—Királyhalom. „Hasonló helyeken, mint E. palustris" (Lengyel 60); Szeged: Makkoserdő, Alsóásotthalmi erdő, Királyhalmi erdő (Lányi 250); Szeged—Zsombói erdő Ültetett fenyőerdő Fest. sulc. gyepjében (Csongor 228); Szeged—Ásotthalmi emlékerdő. Festuc.Qercet. populetosum albae (Bodrogközy 130,139); Szeged (Soó V. 137). Herb, és é. adatok: Szeged: Makkos erdő (MFM Herb. Lányi 1912. VI. 12; Herb. Cs. 1976. VI. 18); Szeged—Zsombói erdő (Herb. Cs. 1973. VI.); Szeged—Ásotthalmi emlékerdő (Herb. Cs. 1978 .VI. 2); vidi! Szeged környékén a Pusztamérgesi erdőben, az Öttömösi, a Dugonics- és a Kiss Ferenc-erdőben 1940. VI. 15; minden bizonnyal máshol is előfordul! (1815) EPIPACTIS MICROPHYLLA (EHRH.) SW. Kislevelű nőszőfü Hazánk területén bükkösök, gyertyánosok, száraz tölgyesek orchidea faja. Virága a zöldestől a kevéssé piros színűig sok árnyalatot mutat. Levele 1—3 cm hosszú. Május végétől június végéig virít. Igénytelen megjelenésű növény, itteni „klasszikus" termőhelyén kipusztulásától tartanunk nem kell! Területünkön eddig, első előfordulása (közel 70 évvel ezelőtt) óta eltelt idő alatt másutt nem észleltem. írod. adatok: Szeged: Makkos erdő (Lányi 250); Szeged (Közelebbi megj. nélkül, Soó 138). Herb, adatok és é. a.: Szeged :Makkos erdő (Herb. Cs. 1975. V. 30; 1976. VI. 8, 10, 14, 18). (1816) EPIPACTIS PURPURATA SM. Bíboros nőszőfü Ezt az Alföldön aránylag ritka fajt, melynek virágai a zöldes fehértől a bíbor pirosig sokféle árnyalatot mutatnak s ültetett fenyvesek, bükkösök növénye. Területünkön eddig még nem láttam. Virágzási optimuma aránylag késői a többiekéhez viszonyítva : június és szeptember között. írod. adatai: Szeged (Soó V. 139). Idetartozik valószínűleg Tímár növénye a Tiszamentéről (!? Az Epipactis Helleborine (L) Gr. ssp. variáns Cr) Soó. (1817) EPIPACTIS HELLEBORINE Cr. Széleslevelű nőszőfü Mint az előző faj is, elsősorban bükkösök növénye; területünkön száraz tölgyesekben, homokon is előfordul. Széles leveleivel jól megkülönböztethető az előzőektől. Nálunk inkább egyik alfaja, a ssp. viridis Soó fordul elő. Virágzási optimuma május végétől július elejéig tart. Védendő növény! 415